Minőségügyi stratégia szükségessége

A minőségügyi rendszer fejlesztése az egészségügyben nem csak az egészségpolitikusok, a szervezetek vezetőinek érdeke, hanem minden egészségügyi dolgozó, sőt az egész társalom ügye.
Az egészségügyi ellátórendszer forrásszűkében van, de ugyanakkor pazarló is. A korlátozott finanszírozási lehetőségek miatt fontos feladat – a bizonyítékokon alapuló egészségügyi technológiák folyamatos fejlesztésén kívül - a rendelkezésre álló pénzügyi, technikai és humán erőforrás hatékony felhasználása, a pazarlás megszüntetése, a felesleges vagy nem kellően hatékony, rossz minőségű egészségügyi szolgáltatások visszaszorítása, a megelőzhető halálozás további csökkentését.

A minőségbiztosítási stratégiák kifejlesztésének és bevezetésének a következő főbb okai vannak (Schweiger, 2001 ):

  • Nem biztonságos egészségügyi ellátás;
  • A gyakorlat szükségtelen variációi;
  • Az egészségügyi technológiák alkalmazásának használatának nem megfelelőségei;
  • A rossz minőségű ellátásból származó pazarlás;
  • A páciensek elégedetlensége;
  • Nem egyenlő hozzáférés az ellátáshoz;
  • Várólisták növekedése;
  • Egészségügyi költségek növekedése

Nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan hazánkban is szükséges az egészségügyi ellátáshoz való, az egészségi állapotnak megfelelő hozzáférés biztosítása, a területi és szervezetek közötti szükségtelen variációjának megszüntetése. „A variációk azonosítása és analízise a minőség elemzésének alapvető ipari alkalmazásai közé tartozik. ... A klinikai gyakorlat szükségtelen variációinak a kiküszöbölése hasonlóan emeli a minőséget az egészségügyben is" (Laffel, 1989).
Az egészségügyi ellátó rendszerben, a partneri igényeket figyelembe vevő, jól szabályozott folyamatok jelenthetik a minőségrendszer legfontosabb alapjait. A rossz minőségű ellátás költségei többek között magukba foglalják a nem költség-hatékony diagnosztikus és terápiás eszközök beszerzését és alkalmazását, a nem megfelelő vagy ismételt diagnosztikai és terápiás eljárások költségeit, a felesleges, illetve szükségtelen visszarendeléseket, az alul- és túlkezeléseket, a kórházi ápolási idő nem megfelelő tartamát. A fentieken kívül lényeges a lakosság egészségtudatának, a felelős egészségmagatartásnak a fejlesztése, melyek meghatározók a betegségek megelőzésében, illetve a már kialakult betegségek súlyosságának romlásánál.
A fenti tevékenységek végső célja a lehető legnagyobb egészségnyereség elérése, mely különösen fontos Magyarország kedvezőtlen népegészségügyi helyzete miatt.

A minőségmenedzsmentnek, illetve a vezetés minőségének vannak még olyan lehetőségei, tartalékai, amelyek - a szűkebb, közgazdasági értelemben vett hatékonyság javításán kívül - az egészségügyi ellátás működéshez szükséges struktúrák, illetve az egészségügyi ellátási folyamatok minőségének biztosításával, a szisztematikusan alkalmazott minőségfejlesztő módszerek alkalmazásával biztosítják és javíthatják az ellátás eredményességét és klinikai hatékonyságát.
Az előbbiek nem valósíthatók meg a korábban már említett minőségszemlélet nélkül, mely az egészségügyi rendszer működését meghatározó döntéshozóknál és dolgozóknál - az egészségügyi rendszer teljes vertikumában, az egészségügyi szolgáltatók között, illetve azokon belül - segíti a célkitűzések hatékony és eredményes tervezését, azok megvalósulását, és biztosítja a páciensközpontú összehangolt, színvonalas, a hibák folyamatos csökkentésére törekvő gyakorlati ellátását.

Hozzászólások

Nincs hozzászólás...

Hozzászólás előtt be kell jelentkezni:
BELÉPÉS

Legfrissebb hozzászólások