Minőségügyi stratégia szükségessége
A minőségügyi rendszer fejlesztése az egészségügyben nem csak az egészségpolitikusok, a szervezetek vezetőinek érdeke, hanem minden egészségügyi dolgozó, sőt az egész társalom ügye.
Az egészségügyi ellátórendszer forrásszűkében van, de ugyanakkor pazarló is. A korlátozott finanszírozási lehetőségek miatt fontos feladat – a bizonyítékokon alapuló egészségügyi technológiák folyamatos fejlesztésén kívül - a rendelkezésre álló pénzügyi, technikai és humán erőforrás hatékony felhasználása, a pazarlás megszüntetése, a felesleges vagy nem kellően hatékony, rossz minőségű egészségügyi szolgáltatások visszaszorítása, a megelőzhető halálozás további csökkentését.
A minőségbiztosítási stratégiák kifejlesztésének és bevezetésének a következő főbb okai vannak (Schweiger, 2001 ):
- Nem biztonságos egészségügyi ellátás;
- A gyakorlat szükségtelen variációi;
- Az egészségügyi technológiák alkalmazásának használatának nem megfelelőségei;
- A rossz minőségű ellátásból származó pazarlás;
- A páciensek elégedetlensége;
- Nem egyenlő hozzáférés az ellátáshoz;
- Várólisták növekedése;
- Egészségügyi költségek növekedése
Nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan hazánkban is szükséges az egészségügyi ellátáshoz való, az egészségi állapotnak megfelelő hozzáférés biztosítása, a területi és szervezetek közötti szükségtelen variációjának megszüntetése. „A variációk azonosítása és analízise a minőség elemzésének alapvető ipari alkalmazásai közé tartozik. ... A klinikai gyakorlat szükségtelen variációinak a kiküszöbölése hasonlóan emeli a minőséget az egészségügyben is" (Laffel, 1989).
Az egészségügyi ellátó rendszerben, a partneri igényeket figyelembe vevő, jól szabályozott folyamatok jelenthetik a minőségrendszer legfontosabb alapjait. A rossz minőségű ellátás költségei többek között magukba foglalják a nem költség-hatékony diagnosztikus és terápiás eszközök beszerzését és alkalmazását, a nem megfelelő vagy ismételt diagnosztikai és terápiás eljárások költségeit, a felesleges, illetve szükségtelen visszarendeléseket, az alul- és túlkezeléseket, a kórházi ápolási idő nem megfelelő tartamát. A fentieken kívül lényeges a lakosság egészségtudatának, a felelős egészségmagatartásnak a fejlesztése, melyek meghatározók a betegségek megelőzésében, illetve a már kialakult betegségek súlyosságának romlásánál.
A fenti tevékenységek végső célja a lehető legnagyobb egészségnyereség elérése, mely különösen fontos Magyarország kedvezőtlen népegészségügyi helyzete miatt.
A minőségmenedzsmentnek, illetve a vezetés minőségének vannak még olyan lehetőségei, tartalékai, amelyek - a szűkebb, közgazdasági értelemben vett hatékonyság javításán kívül - az egészségügyi ellátás működéshez szükséges struktúrák, illetve az egészségügyi ellátási folyamatok minőségének biztosításával, a szisztematikusan alkalmazott minőségfejlesztő módszerek alkalmazásával biztosítják és javíthatják az ellátás eredményességét és klinikai hatékonyságát.
Az előbbiek nem valósíthatók meg a korábban már említett minőségszemlélet nélkül, mely az egészségügyi rendszer működését meghatározó döntéshozóknál és dolgozóknál - az egészségügyi rendszer teljes vertikumában, az egészségügyi szolgáltatók között, illetve azokon belül - segíti a célkitűzések hatékony és eredményes tervezését, azok megvalósulását, és biztosítja a páciensközpontú összehangolt, színvonalas, a hibák folyamatos csökkentésére törekvő gyakorlati ellátását.
Hozzászólások
Nincs hozzászólás...
Legfrissebb hozzászólások
-
Egészségügyi-szociális ápolás minőségi gondjai
2015-07-08 | Ibolya
Tisztelt Kollégák! Minőségügyi szakmérnök szakra járok ... -
Minőség jelentősége a védőnői munkában
2011-04-04 | Martyin Mihályné
Tisztelt Szerkesztők! Örömel, érdeklődéssel és nagy-nagy várakozással ... -
Minőség jelentősége a védőnői munkában
2011-01-26 | kovacs.ilka
Integrált MIR bevezetésére készülünk, ezért regisztráltam ...