A Pro-Qaly hozzájárulása az egészségügyi stratégiai gondolkodáshoz
A Pro-Qaly javaslatai a minőségszemléletű egészségügyi stratégiához.
Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának (EOQ MNB) Egészségügyi és Szociális Szakbizottsága
Az egészségügyi ellátás minősége – a WHO meghatározása
„Az egészségügyi ellátás minősége annak mértéke, hogy az egyéneknek és a lakosságnak nyújtott egészségügyi szolgáltatások mennyire növelik a kívánt egészségi eredmények elérésének valószínűségét.” [11]
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározásának magyar fordítása. A WHO szerint a minőségi ellátás szakmai bizonyítékokra épül, eredményes, biztonságos, emberközpontú, időben hozzáférhető, méltányos, összehangolt és az erőforrásokat célszerűen használja fel. [11]
A Pro-Qaly javaslatai ezt a szemléletet követve kapcsolják össze a lakossági egészségnyereséget, a klinikai hatékonyságot és a megvalósítás feltételeit.
Kapcsolódás a bejelentett kormányzati dokumentumokhoz
A 2026. október 17-én megjelent sajtóbeszámoló szerint a kormány október végén, november elején három dokumentum nyilvánosságra hozatalát tervezi: a korábban megrendelt egészségügyi reformtanulmányét, az egészségügyi országleltárét és Magyarország átfogó egészségügyi stratégiájáét. [1]
A bejelentésben a valós helyzet megismerése, a világos célok, az ütemezés, a megvalósítás forrásai és a nyilvános elszámoltathatóság kapnak hangsúlyt. A Pro-Qaly korábbi szakmai munkája ugyancsak összekapcsolja a helyzetfeltárást, a fejlesztési javaslatokat és az eredmények értékelését. Ez a gondolkodásmód kapcsolódási lehetőséget jelent; a konkrét megoldások egyezése a teljes dokumentumok megismerése után vizsgálható. [1, 2]
Mi a végső cél, és mi az ellátás fejlesztésének feladata?
A stratégia végső célja a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítása. Ehhez az ellátásban a klinikai hatékonyságot is fejleszteni szükséges: a megfelelő szakmai eljárásokat a beteg szükségleteihez igazítva, biztonságosan és a rendelkezésre álló erőforrások célszerű felhasználásával kell alkalmazni. A pénzügyi feltételek, a szakemberek száma, képzettsége és munkaideje egyaránt meghatározza a megvalósítás lehetőségeit. [2-4, 7]
Milyen munkával kívánunk hozzájárulni?
A Pro-Qaly honlap Stratégia menüpontja szakmai előzményekre, a magyar kórházak minőségirányítási rendszereinek 2018-as felmérésére, a későbbi változások értelmezésére és ezekből levezetett fejlesztési ajánlásokra épül. Külön foglalkozik az alapellátás és az integrált ellátás fejlesztésével, valamint az egészséget támogató közpolitikával. [2-4]
Célunk a szakmai párbeszéd támogatása: bemutatni, milyen megközelítéseket dolgoztunk ki, hol találhatók ezek a honlapon, és milyen kérdésekben segíthetik a későbbi közös munkát.
Az összeállítás a Pro-Qaly saját szakmai javaslatait ismerteti. A kormányzati bejelentés nem igazolja e javaslatok elfogadását vagy beépítését. A MIEM - Magyar Integrált Egészségügyi Minőségirányítási Modell - a honlapon is véleményezésre váró, vázlatos elképzelésként szerepel. [2]
1. A stratégia céljai és megvalósítási feltételei
Az egészségi állapot javításához az egészségügyi ellátás, a megelőzés és a támogató társadalmi feltételek egyaránt hozzájárulnak. Az ellátáson belül a klinikai hatékonyság fejlesztése köti össze a szakmai eredményt, a beteg biztonságát és az erőforrások felelős felhasználását. [2, 4, 7]
1. ábra. A stratégia céljai és megvalósítási feltételei. Saját szerkesztésű összefoglaló a Pro-Qaly stratégiai, közpolitikai és klinikai hatékonysági anyagai alapján. A nyilak tervezési kapcsolatokat jelölnek; az ábra nem számszerű hatásbecslés. [2, 4, 7]
Mit emel ki az ábra?
A pénzügyi keret és a szakember-kapacitás a megvalósítás feltétele. A kapacitáshiány kezelése és a rendelkezésre álló erőforrások célszerű felhasználása egyaránt fejlesztési feladat. A helyi döntésben azt is mérlegelni kell, hogyan csökkenthető a felesleges ismétlés, a késedelem és az elkerülhető munkateher. [2, 3, 7]
A klinikai hatékonyság javításának értékelésekor a betegnek fontos eredmény, a biztonság, a hozzáférés és a szükséges pénzügyi, illetve munkaidő-ráfordítás együtt vizsgálandó. A lakossági egészségnyereséghez az életkörülmények, a megelőzés és a beteg támogatása is hozzájárul. [4, 7]
2. A strukturális problémák: az ellátás feltételei
A struktúra azokat a tartós feltételeket jelenti, amelyek között az ellátás működik: a szakembereket, a pénzügyi fedezetet, az épületeket és eszközöket, az adatkapcsolatokat, az ellátási hálózatot és a szervezeti felelősségeket. A problématérkép ezek lehetséges hiányait rendezi áttekinthető csoportokba. [2, 3, 6]
2. ábra. Az ellátás strukturális problématerületei. Saját szerkesztés a Pro-Qaly stratégiai és P-019 anyagai alapján. A felsoroltak vizsgálandó problématípusok; előfordulásukat, súlyosságukat és területi különbségeiket adatokkal szükséges tisztázni. [2, 3, 6]
A feltétel hiánya és a folyamat hibája
Ha nincs megfelelő szakember, eszköz vagy működő adatkapcsolat, az a feltételek problémája. Ha a rendelkezésre álló feltételek mellett elmarad az egyeztetés, a lelet továbbítása vagy a beteg visszahívása, az a folyamat problémája. A kettő gyakran összekapcsolódik, ezért a megoldásnál együtt szükséges vizsgálni őket. [6]
Például az otthoni ápolási kapacitás hiánya szerkezeti akadály lehet a hazatérés megszervezésében. A már rendelkezésre álló szolgáltatás értesítésének elmaradása az átadás folyamatának hibája. A feltételek biztosítása, a felelősség tisztázása és a megvalósulás követése együtt szolgálhatja a beteg biztonságát és az erőforrások célszerű felhasználását. [3, 6, 7]
3. A betegút és az együttműködés folyamatproblémái
A rendszerszintű helyzetkép mellett fontos végigkövetni, hogyan jelennek meg a szervezési és együttműködési feltételek a beteg mindennapi ellátásában. Saját szakmai anyagaink ezért az ellátási szintek közötti átmeneteket és az egyidejűleg közreműködő szereplők együttműködését is bemutatják. [2, 6]
3. ábra. A betegút és az együttműködés folyamatproblémái. Saját szerkesztés a Pro-Qaly P-019 feldolgozása alapján. A folyamatokban keresendő problématípusokat mutatja: a tényleges előfordulást és okokat helyi adatokkal és tapasztalatokkal szükséges tisztázni. [6]
Két nézőpont, egy betegút
Az ellátási szintek közötti kapcsolat például az alapellátás, a szakrendelés, a kórház, a rehabilitáció és az otthoni támogatás közötti átmenetet jelenti.
Az együtt dolgozó szereplők kapcsolata az orvosok, ápolók, gyógyszerészek, más szakemberek és szolgáltatók egyidejű együttműködését jelenti.
Ehhez kapcsolódik az alapellátási és integrált ellátási terv, valamint a MIEM véleményezési vázlata. Az előbbi a fokozatos fejlesztés feltételeit, az utóbbi az országos, hálózati és intézményi szint lehetséges kapcsolatait tárgyalja. [2, 3]
4. Eredményproblémák: a lakosság egészségi állapota
A feltételek és az ellátási folyamatok mellett a lakosság egészségi eredményeit is szükséges bemutatni. Az alábbi nemzetközi összehasonlítás a stratégiai helyzetképhez ad támpontot. A számok korábbi évekre vonatkoznak; az adatév nem azonos a forrás megjelenési évével. [8–10]
4. ábra. A lakosság egészségi állapota: magyar, EU- és OECD-adatok. Saját ábrázolás elsődleges nemzetközi források alapján. Az EU az Európai Unió, az OECD a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet; tagságuk és átlaguk eltérő. [8–10]
Az összehasonlítás fő adatai
- Születéskor várható élettartam, 2024: Magyarország 77,0 év, EU-átlag 81,7 év; a különbség 4,7 év. [8]
- Születéskor várható élettartam, 2023: Magyarország 76,7 év, OECD-átlag 81,1 év; a különbség 4,4 év. [9]
- Megelőzhető halálozás: Magyarországon 249, az OECD átlagában 145 haláleset 100 000 főre. [9, 10]
- Kezelhető halálozás: Magyarországon 141, az OECD átlagában 77 haláleset 100 000 főre. [9, 10]
A két halálozási adat a 2025-ös OECD-kiadás 2023-ra vagy a legközelebbi elérhető évre vonatkozó összehasonlításából származik. Mindkettő a 75 éves kor alatti halálozás életkor szerint kiigazított mutatója; a számítás az OECD 2015-ös népességének korösszetételét használja. Ez segít csökkenteni az országok eltérő korösszetételéből adódó torzítást. [10]
Mit jelentenek ezek az eredménymutatók?
A születéskor várható élettartam azt fejezi ki, hány évet élne átlagosan egy újszülött az adott év halálozási viszonyainak fennmaradása esetén. Népességi mutató, egy konkrét ember életének hosszát nem jósolja meg. A magasabb érték kedvezőbb. [8, 9]
Megelőzhető halálozás: olyan, 75 éves kor előtt bekövetkező halálesetek mutatója, amelyek hatékony megelőzéssel és népegészségügyi beavatkozással nagyrészt elkerülhetők lennének. A megelőzéshez az egészséges életfeltételek és a kockázatok csökkentése is hozzátartozik. [10]
Kezelhető halálozás: olyan, 75 éves kor előtti halálesetek mutatója, amelyek időben hozzáférhető és eredményes egészségügyi ellátással nagyrészt elkerülhetők lennének. A korai felismerés és a megfelelő kezelés egyaránt fontos. A két halálozási mutatónál az alacsonyabb érték kedvezőbb. [10]
Hogyan kapcsolódik ez a stratégiai feladatokhoz?
A népesség egészségi állapotát az életkörülmények, a környezet, az egészségmagatartás, a megelőzés és az ellátás együtt alakítja. Egy országos mutatóból önmagában nem állapítható meg egy intézmény minősége vagy egyetlen intézkedés hatása. A bejelentett kormányzati tervek eredményéről ezek a korábbi adatok nem adnak értékelést.
A Pro-Qaly javasolt kapcsolódása: a lakossági célok mellé az ellátásban követhető feladatokat és eredményeket szükséges rendelni. Például követhető a korai felismeréshez és kezeléshez való hozzáférés, a betegút folyamatossága, a betegnek fontos állapotjavulás és az elkerülhető ártalmak alakulása. Ehhez megfelelő szakemberekre, időre, pénzügyi fedezetre és megbízható adatokra van szükség. [2–4, 7]
Az országos eredményeket célszerű nem, életkor, terület és társadalmi helyzet szerint is vizsgálni. A későbbi változást azonos meghatározású és módszerű adatsorban kell követni; eltérő évű vagy eltérő módszerrel számított számokat nem szabad egyszerű idősorként értelmezni.
5. A minőség és a klinikai hatékonyság fejlesztése a gyakorlatban
Az egészségügyi ellátás minőségének fejlesztése egyszerre foglalkozik a szükséges feltételekkel, a ténylegesen végzett ellátással és a beteg számára fontos eredménnyel. Például egy új eszköz beszerzése fontos feltétel lehet, de használatához felkészült szakember, megfelelő munkaszervezés és követhető betegút is szükséges. [2, 4, 6]
Milyen alapokra épül saját munkánk?
A 2018-as kórházi felmérés a minőségirányítás szervezeti és működési elemeit vizsgálta: többek között a vezetés, a belső ellenőrzés, az adatgyűjtés, a betegtájékoztatás és a biztonságos ellátás egyes feltételeit. A minőségirányítás azt jelenti, hogy az intézmény világosan meghatározza az elvárt működést, a felelősségeket, az ellenőrzést és a javítás módját. [2]
A felmérés történeti támpont: segít megfogalmazni, mire érdemes az új helyzetfeltárásban is figyelni. A jelenlegi állapotot friss adatokkal kell megismerni. A meglévő szabályzat mellett a mindennapi alkalmazást és a betegellátás eredményét is szükséges vizsgálni. [2]
Saját fejlesztési javaslataink fő területei
| Fejlesztési terület | Mit jelent a mindennapi működésben? |
|---|---|
| Világos vezetői felelősség | Legyen egyértelmű, ki határozza meg a célt, ki végzi a feladatot, és ki értékeli az eredményt. |
| Szakmai felkészültség és feltételek | A feladathoz szükséges szakember, tudás, idő, eszköz és pénzügyi fedezet együtt álljon rendelkezésre. |
| Követhető szakmai ellátás | Az ajánlások alkalmazása, a döntések indoka és az ellátás következő lépése legyen egyértelmű. |
| Betegbiztonság és beteg-részvétel | Előzzük meg az elkerülhető ártalmakat; a beteg érthető tájékoztatást kapjon, és a számára megvalósítható kezelésről közösen döntsenek vele. |
| Összehangolt betegutak | Az alapellátás, a szakellátás és szükség esetén a szociális segítség kapcsolódjon egymáshoz; legyen felelőse az átadásnak és az utánkövetésnek. |
| Mérés és közös tanulás | A működésről és az eredményekről megbízható adatok, dolgozói és betegvisszajelzések álljanak rendelkezésre; a tanulságokat kövesse intézkedés. |
Külön megvalósítási kérdés a pénzügyi és emberi erőforrás. A fejlesztésnél meg kell határozni a szükséges létszámot, tudást és munkaidőt, a működés és a képzés fedezetét, valamint a bevezetés ütemét. A ráfordításokat a várható és ténylegesen elért betegellátási eredményekkel együtt kell értékelni. [2, 3, 7]
Ezek az EOQ MNB honlapon bemutatott ajánlásainak összefoglaló szempontjai. Az adott ellátási területre és a helyi lehetőségekre építve dolgozhatók ki a konkrét feladatok. [2-4]
6. A megvalósítás lehetséges kerete és egy gyakorlati példa
Mi a MIEM?
A Magyar Integrált Egészségügyi Minőségirányítási Modell (MIEM) saját, szakmai egyeztetésre javasolt munkakeret. Az „integrált” itt azt jelenti, hogy az irányítás, az ellátók együttműködése és a beteg közvetlen ellátása egymáshoz kapcsolódik. A modell vázlatos elképzelés, amelynek megvalósíthatóságát és eredményét kipróbálással szükséges vizsgálni. [2]
5. ábra. A MIEM háromszintű működési modellje. A korábban elkészített Pro-Qaly-ábra változatlan átvétele. Az országos, hálózati és intézményi szintet közös célok, felelősségek, mérés és visszacsatolás kapcsolják össze; a partnerhálózat mindhárom szintet támogatja. A modell szakmai egyeztetésre javasolt elképzelés. [2]
Az ábra értelmezése
Az ábra bal oldala a közös célok, követelmények, erőforrások és módszertani támogatás szerepét emeli ki. A jobb oldal azt mutatja, hogy az ellátás során keletkező adatok, tapasztalatok és kockázati jelzések visszajutnak a döntéshozókhoz. A visszacsatolás azt jelenti, hogy az eredmények és tapasztalatok alapján módosítjuk a működést, majd ellenőrizzük a változtatás hatását.
A beteg, a család és az ellátó szakemberek közös munkája a modell középpontjában áll. Az ábrán szereplő „team” az együtt dolgozó szakemberek csoportját jelenti. Az OMSZ az Országos Mentőszolgálat; a partnerhálózatban szereplő további szakmák az ellátási igény szerint bevonható, az orvosi és ápolási munkát kiegészítő szakemberek. A klinikai audit az ellátás szakmai követelményekhez viszonyított, javítást és ismételt ellenőrzést is magában foglaló vizsgálata.
- Országos szint: közös célok, felelősségek, szakmai követelmények, módszertani támogatás és erőforrások.
- Ellátási hálózat: a betegút, az adatátadás, a feladatmegosztás és az egészségügyi-szociális együttműködés összehangolása.
- Intézményi és szolgáltatói szint: a konkrét betegellátási feladatok, a helyi biztonsági lépések és a működés javítása.
A három szintet közös tanulási folyamat kapcsolná össze: helyzetfeltárás, célkitűzés, megvalósítás, mérés, értékelés, majd a szükséges változtatás és ismételt ellenőrzés. A mérőszám egy pontosan meghatározott adat, amellyel a működés vagy az eredmény követhető. A klinikai audit pedig annak rendezett vizsgálata, hogy a tényleges betegellátás megfelel-e az előre kijelölt szakmai követelményeknek. A feltárt hiányosságok után javító intézkedés és újabb ellenőrzés következik. [2]
Példa: hazatérés a kórházból
Egy idős, több betegséggel élő ember hazabocsátásakor több feladat kapcsolódik össze. A betegnek és hozzátartozójának értenie kell, milyen gyógyszereket alkalmazzon, mikor és hol szükséges ellenőrzésre jelentkeznie, és kitől kérhet segítséget. Az alapellátásnak meg kell kapnia a további gondozáshoz szükséges információkat. Szükség lehet otthoni ápolásra vagy szociális támogatásra is. [3, 6]
Saját megközelítésünkben közösen tisztáznák az átadás feladatait, az információ címzettjét és a következő lépések felelősét. Az értékelés során azt követnék, hogy az átadás és az ellenőrzés megtörtént-e, érthető volt-e az útmutatás, és jelentkezett-e elkerülhető ellátási hiány, felesleges ismételt vizsgálat vagy többletmunka. Ez szemléltető alkalmazási példa, nem egy már megvalósult program eredménybeszámolója. [2, 3, 6]
Miért fokozatos fejlesztést javasol az alapellátási terv?
Az alapellátási javaslat először a meglévő ellátás stabilitását, a szakemberek megtartását és helyettesítését helyezi előtérbe. Erre épülhet a helyi szükségletekhez igazodó együttműködés és szolgáltatásbővítés. Az összehangolt ellátás közös feladatokat és felelősséget jelent; megvalósításához az emberi, tárgyi és pénzügyi feltételeket is tisztázni kell. [3]
7. További részletek: hol találhatók a kapcsolódó anyagok?
Kapcsolódás a Stratégia menüpont fejezeteihez
Az előző fejezetek összefoglalják a szakmai gondolatmenetet és a fő javaslatokat. Az alábbi kapcsolódó anyagok ezek részletesebb indoklását, háttéradatait és alkalmazási lehetőségeit mutatják be. A hivatkozások a Stratégia menüpont jelenlegi szerkezetét követik. [2-4]
| Meglévő fejezet vagy anyag | Mit ad hozzá az áttekintéshez? |
|---|---|
| 2010: a stratégiai gondolkodás előzménye | Bemutatja a szakmai előzményeket és az egészségközpontú minőségügyi stratégia korábban megfogalmazott szükségességét. |
| 2018: a kórházi felmérés | Történeti mérési alap. A 2018-as adatok önmagukban nem helyettesítik a jelenlegi országos helyzet feltárását. |
| 2018-2026: változások és értékelés | Összekapcsolja a korábbi mérés tanulságait a később változó környezettel, és bemutatja az értelmezés határait. |
| Az EOQ MNB fejlesztési ajánlásai | A vezetés, szakmai szabályozás, betegbiztonság, mérés és visszacsatolás fejlesztési lehetőségei; kapcsolódó vezetői összefoglalók. |
| MIEM: véleményezésre váró vázlat | Országos, ellátási hálózati és intézményi kapcsolatok; megvalósíthatóság, kísérleti bevezetés és eredményértékelés. |
| Alapellátási terv - vezetői összefoglaló V1.7 | A meglévő ellátás stabilizálása, szakembermegtartás, hozzáférés és fokozatos együttműködés. |
| Az egészséget támogató közpolitika és az ellátás minősége | Döntéshozói együttműködés, támogató feltételek, a beteg részvétele és a megvalósítás értékelése. |
Szabad hozzáférés. Ez az összeállítás a teljes szöveggel és valamennyi ábrával regisztráció és belépés nélkül olvasható bemutatásra készül. Az előző fejezetek önmagukban is ismertetik a gondolatmenetet; a hivatkozások további szakmai részleteket kínálnak.
8. Hogyan viszonyul mindez a kormányzati tervekhez?
Ami a bejelentés alapján már összekapcsolható
A 2026. október 17-i sajtóhír a valós helyzet megismerését, a világos stratégiát, a fejlesztések ütemezését, forrásait és az elszámoltathatóságot hangsúlyozza. Saját anyagainkban a helyzetfeltárás, a fejlesztési irányok és a megvalósítás követése szintén megjelenik. Ez közös tervezési szempontokat jelez. [1-4]
Amihez a teljes dokumentumok szükségesek
A konkrét szervezeti megoldások, finanszírozási elképzelések, szakmai követelmények és intézkedések egyezésének megítéléséhez a teljes kormányzati anyagokat kell megismernünk. A bejelentésből nem következik a Pro-Qaly vagy az EOQ MNB javaslatainak átvétele.
A dokumentumok megismerése után először a közös célokat és az egyező megoldási irányokat érdemes azonosítani. Ezt követően bemutatható, hol adhatnak saját anyagaink további szakmai vagy módszertani segítséget. Az egyezéseket és az egyeztetést igénylő kérdéseket pontos dokumentumhelyekhez kapcsolva lehet ismertetni.
A Pro-Qaly hozzájárulásának célja a szakmai együttműködés: a helyzet megértésének, a megvalósítható fejlesztéseknek és a beteg számára fontos eredmények követésének támogatása.
Irodalom és kapcsolódó anyagok
1. László B. Katalin (szemlézte): Három fontos egészségügyi dokumentumot tesz közzé hamarosan a kormány. 2026. október 17., 06:00. Sajtóbeszámoló; nem a bejelentett három dokumentum teljes szövege.
2. Pro-Qaly: Egészségügyi minőségfejlesztési stratégia. A jelenlegi nyilvános és védett részek, fejezeti kapcsolatok áttekintése: 2026. október 17.
3. Pro-Qaly: Az alapellátás és az integrált ellátás minőségközpontú fejlesztése. Kapcsolódó szakmai anyag; vezetői összefoglaló V1.7.
4. Pro-Qaly: Az egészséget támogató közpolitika és az ellátás minősége. Részletes szakmai tanulmány, 2026. október 8.
5. EOQ MNB Stratégiai Terv 1.6, teljesen szerkeszthető előadásváltozat, 29. dia. Korábbi szakmai előzmény: a társadalmi, életmódbeli és ellátási tényezők kapcsolatának problématérképe.
6. Pro-Qaly P-019: Az egészségügyi rendszer és az ellátás minőségi problémái. 10. ábra és kapcsolódó fejezet.
7. Pro-Qaly: A klinikai hatékonyság fogalma és megvalósítása. Egészségnyereség, bizonyítékok, közös döntés, eredménymérés és az erőforrások felhasználása.
8. OECD / European Observatory on Health Systems and Policies: Egészségügyi országprofil 2025: Magyarország. State of Health in the EU; 2024-es várhatóélettartam-adatok.
9. OECD: Health at a Glance 2025 – Hungary. Magyarország és az OECD összehasonlító egészségi mutatói; az élettartam adatéve 2023.
10. OECD: Health at a Glance 2025 – Avoidable mortality (preventable and treatable). Fogalmak, életkori határ, 2015-ös OECD-standardnépesség; 2023 vagy a legközelebbi elérhető év.
11. WHO: Quality of care. Az ellátás minőségének meghatározása és hét jellemzője. A bevezetőben közölt meghatározás magyar fordítás. Hozzáférés: 2026. október 17.
Az ábrákhoz tartozó részletes magyarázatok
Pénzügyi és tárgyi feltételek
Az ellátáshoz kiszámítható működési fedezet, megfelelő eszközök és a feladatot támogató szolgáltatások szükségesek. A fejlesztés költségét és a folyamatos működés fedezetét együtt kell tervezni.
Egy új készülék beszerzéséhez a karbantartás, a fogyóanyag és a használatát végző szakemberek ideje is hozzátartozik.
Szakemberek és munkaidő
A létszám mellett a képzettség, a szakmák megfelelő aránya, a helyettesítés és a rendelkezésre álló idő is meghatározza az ellátás lehetőségeit.
Egy új szolgáltatás tervezésekor tisztázni kell, ki végzi a feladatot, milyen felkészültséggel, és hogyan biztosítható a folyamatos működés.
Szakmailag megalapozott, összehangolt ellátás
A beteg szükségleteihez illeszkedő ellátás közös döntést, követhető betegutat és világos felelősséget igényel.
A vizsgálat után legyen egyértelmű, ki ismerteti az eredményt, ki szervezi a következő lépést, és kitől kérhet segítséget a beteg.
Eredményes kezelés
A kezelés eredményét a beteg számára fontos állapotváltozással szükséges értékelni.
A tünetek enyhülése, az önellátás javulása és a betegség következményeinek csökkenése is fontos eredmény lehet.
Biztonságos ellátás
A betegbiztonság az ellátással összefüggő, elkerülhető ártalmak megelőzését és csökkentését szolgálja.
A kórházi hazabocsátáskor egyeztetett gyógyszerlista segítheti az eltérő utasítások és a téves gyógyszerhasználat megelőzését.
Célszerű ráfordítás
A pénz és a dolgozói munkaidő felhasználását az elért betegellátási eredménnyel együtt szükséges mérlegelni.
Az indokolatlan ismételt vizsgálat elhagyása időt szabadíthat fel az indokolt ellátás számára. A szükséges vizsgálatok hozzáférését ugyanakkor biztosítani kell.
A klinikai hatékonyság javítása
A Pro-Qaly megközelítésében a szakmai eredményesség, a betegközpontúság, a biztonság és az erőforrások felelős felhasználása összekapcsolódik.
A fejlesztést a beteg állapotának változásával, a biztonsággal és a megvalósítás feltételeivel együtt érdemes értékelni.
A lakosság egészségi állapota
A végső cél az egészségi állapot és az életminőség javítása, valamint az indokolatlan különbségek csökkentése. Az ellátás mellett a megelőzés és az életkörülmények is alakítják az eredményt.
A 4. ábra élettartam- és halálozási adatokat mutat; az adatév és a fogalom magyarázata az ábra megfelelő paneljére kattintva olvasható.
Épületek, eszközök és infrastruktúra
A megfelelő épület, eszköz, akadálymentes hozzáférés és üzemeltetési háttér az ellátás tartós feltétele.
Egy szükséges eszköz megléte mellett a működőképességet, a karbantartást és a beteg számára tényleges hozzáférést is vizsgálni kell.
Adatok és informatikai háttér
A döntésekhez és az együttműködéshez megbízható, időben elérhető adatok és biztonságos adatkapcsolatok szükségesek.
A már elkészült lelet megfelelő jogosultság mellett legyen elérhető a további ellátásért felelős szakember számára.
Ellátási hálózat és területi kapacitás
Az ellátási kapacitásokat a lakossági szükséglethez, a területi elérhetőséghez és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz szükséges igazítani.
A kórházi hazatérés szervezését akadályozhatja, ha az adott térségben hiányzik a szükséges otthoni ápolási lehetőség.
Irányítás és felelősségi rend
A szervezeti szerepek, döntési jogok és minőségügyi feladatok világos meghatározása támogatja a megvalósítást.
Legyen kijelölt felelőse a fejlesztésnek, az adatok értékelésének és az elfogadott intézkedések követésének.
A strukturális problémák következményei
A tartós feltételek hiánya korlátozhatja a hozzáférést, a biztonságos működést és a klinikai hatékonyságot. A tényleges hiányokat helyi és országos adatokkal kell megállapítani.
A kapacitáshiány és a meglévő kapacitás szervezési nehézsége eltérő feladatot jelent; a két ok együtt is előfordulhat.
Ellátási szintek közötti átmenetek
A beteg alapellátás, szakrendelés, kórház, rehabilitáció és otthoni támogatás között haladhat. Az átadáskor az információ és a felelősség folytonosságát kell biztosítani.
A hazabocsátáskor a további gondozáshoz szükséges információ jusson el az alapellátáshoz is.
Szakmák és szolgáltatók együttműködése
Az egyidejűleg közreműködő szakemberek feladatait és tájékoztatását össze kell hangolni.
Az orvos, az ápoló és a gyógyszerész egyeztesse a betegnek adott, saját feladatához tartozó útmutatást.
Hiányos információátadás
Kockázatot jelenthet, ha a lelet, a gyógyszerlista vagy a további gondozási terv nem jut el időben a megfelelő címzetthez.
Az átadásnál tisztázni kell, milyen adatot, kinek, mikor és milyen módon kell továbbítani.
Bizonytalan felelősség
A betegút megszakadhat, ha nem egyértelmű a következő feladat felelőse.
A további vizsgálat szervezésekor legyen világos, kinek kell időpontot kérnie, és ki ellenőrzi, hogy a vizsgálat megtörtént-e.
Megszakadó utánkövetés
A szükséges ellenőrzés és támogatás elmaradása ronthatja az ellátás folytonosságát.
A beteg kapjon érthető tájékoztatást a következő ellenőrzésről és arról, hogyan jelezheti, ha nem tud megjelenni.
Hiányos egyeztetés
Az eltérő szakmai utasításokat és a feladatok kapcsolódását szükséges tisztázni.
A gyógyszerelés módosításakor a korábbi és az új előírások egyeztetése segíthet az ellentmondások megelőzésében.
Párhuzamos feladatok és indokolatlan ismétlés
Az ismételt vizsgálat indokoltságát az előző eredmény, az állapotváltozás és a szakmai szükséglet alapján kell megítélni.
A korábbi lelet hozzáférhetősége csökkentheti a pusztán információhiány miatt kért ismételt vizsgálatokat.
Érthető terv a beteg számára
A betegnek tudnia kell, mi a következő lépés, mit kell tennie, és kitől kérhet segítséget.
A szóban megbeszélt teendőket rövid, közérthető írásos terv is támogathatja.
A folyamatproblémák következményei
A szervezési hiány késedelemmel, biztonsági kockázattal, ismételt ellátással és többletráfordítással járhat. A kapcsolatot konkrét esetek és adatok alapján kell vizsgálni.
Az elmaradt információátadás feltárásakor a későbbi többletfeladatokat és a betegre gyakorolt hatást is érdemes követni.
Várható élettartam: Magyarország és az EU
2024: Magyarország 77,0 év; EU-átlag 81,7 év. A különbség 4,7 év. Forrás: Egészségügyi országprofil 2025: Magyarország, 2. fejezet. [8]
A születéskor várható élettartam az adott év halálozási viszonyait összegző népességi mutató; egy ember életének hosszát nem jósolja meg.
Kapcsolódó források: [8]
Várható élettartam: Magyarország és az OECD
2023: Magyarország 76,7 év; OECD-átlag 81,1 év. A különbség 4,4 év. Forrás: OECD Health at a Glance 2025, Hungary. [9]
Az EU-val és az OECD-vel készített összehasonlítás eltérő évű és eltérő országcsoportot használ; a két különbség nem egy idősor változása.
Kapcsolódó források: [9]
Megelőzhető halálozás
Magyarország: 249; OECD-átlag: 145 haláleset 100 000 főre. OECD 2025-ös kiadás; 2023 vagy legközelebbi elérhető év. 75 éves kor alatti, életkor szerint kiigazított mutató. [9, 10]
Olyan halálesetekre vonatkozik, amelyek hatékony megelőzéssel és népegészségügyi beavatkozásokkal nagyrészt elkerülhetők lennének. Az alacsonyabb érték kedvezőbb.
Kezelhető halálozás
Magyarország: 141; OECD-átlag: 77 haláleset 100 000 főre. OECD 2025-ös kiadás; 2023 vagy legközelebbi elérhető év. 75 éves kor alatti, életkor szerint kiigazított mutató. [9, 10]
Olyan halálesetekre vonatkozik, amelyek időben hozzáférhető és eredményes egészségügyi ellátással nagyrészt elkerülhetők lennének. Az alacsonyabb érték kedvezőbb.
Országos rendszerszint
A MIEM országos szintjének alapfeltétele az egészségpolitika tartós elkötelezettsége a minőségi, biztonságos, eredményes és méltányos ellátás mellett. Az egészségpolitika felelőssége lenne a közös célok kijelölése, a következetes szabályozás, a szükséges személyi és pénzügyi feltételek biztosítása, valamint az eredmények követése. A tervben tisztázni kellene a döntési jogokat és a beszámolás rendjét, az egészségügyi és szociális ágazat együttműködésével.
Az ábra korábbi Pro-Qaly-magyarázata; szakmai egyeztetésre javasolt elképzelés.
Ellátási hálózatok és betegutak szintje
A felvetés az alapellátás, a szakellátás, a kórházi és rehabilitációs ellátás, az OMSZ mentési és ügyeleti feladatai, valamint az otthoni és szociális ellátás összehangolása. A szociális ellátás a betegút fontos partnere: a mindennapi életvitel, az önállóság és a tartós gondozás támogatása az egészségügyi ellátás eredményének megőrzését is segítheti. Kijelölt betegúton kellene tisztázni a közös felelősséget, az információátadást, a beteg követését és a szükséges kapacitásokat.
Az ábra korábbi Pro-Qaly-magyarázata; szakmai egyeztetésre javasolt elképzelés.
Intézményi és szolgáltatói szint
Itt valósulna meg a beteggel és családjával együttműködő ellátó team napi munkája, a helyi betegbiztonsági gyakorlat és a fejlesztés. A meglévő minőségirányítási elemekre építve lehetne kipróbálni a közös követelményeket. A szükséges kompetenciát, munkaidőt és adathátteret előzetesen biztosítani kellene.
Az ábra korábbi Pro-Qaly-magyarázata; szakmai egyeztetésre javasolt elképzelés.
Közös cél-, felelősségi, mérési és visszacsatolási rendszer
A három szintet közösen értelmezett célok, adatdefiníciók és visszajelzések kapcsolnák össze. A felelősségi rendben az egészségpolitika, a fenntartók, a szolgáltatók és a szakemberek feladatai mellett a betegek saját egészségükért vállalt felelőssége is megjelenne: lehetőségeikhez mérten az egészséget támogató életmód, a megelőzésben való részvétel, a lényeges információk megosztása és a közösen egyeztetett ellátási terv követése. Ehhez érthető tájékoztatás és támogatás szükséges, az egyéni képességek és életkörülmények figyelembevételével. A mérésből döntés, intézkedés és újramérés következne; a párhuzamos adatrögzítés és az adminisztratív teher csökkentését is vizsgálni kellene.
Az ábra korábbi Pro-Qaly-magyarázata; szakmai egyeztetésre javasolt elképzelés.
Kiterjesztett partnerhálózat
A beteg szükségletei alapján a foglalkozás-egészségügy, az OMSZ és az ügyelet, a pszichológiai, dietetikai és más társszakmák, valamint a köz- és magánszolgáltatók is kapcsolódhatnának a betegúthoz. A bevonás előtt tisztázni kellene a feladatokat, a kapacitást, az adatátadást, a finanszírozást és a betegre háruló terheket.
Az ábra korábbi Pro-Qaly-magyarázata; szakmai egyeztetésre javasolt elképzelés.