Témakörök és szakmai oldalak

Szakmai anyagok • T12 témakör

Kórházak minőségügyi rendszerének értékelése az Európai Unióban

Minőségügyi szakemberek, vezetők és szakpolitikusok

Az európai kezdeményezések közös tanulsága, hogy a külső értékelés akkor teremt értéket, ha az intézményi megfelelés vizsgálata összekapcsolódik a klinikai eredményekkel, a betegbiztonsággal és a szervezeti tanulással.

A témakör tartalmaUgrás közvetlenül a kiválasztott részhez
01

ExPeRT és MARQuIS

Az ExPeRT projekt az akkreditációt, az ISO-alapú minőségirányítást, az EFQM kiválósági modellt és a szakmai vizitációt hasonlította össze. Közös elemük a standard, az önértékelés, a képzett külső értékelő csoport, a helyszíni vizsgálat és a visszajelzés. A történeti tanulság ma is érvényes: a rendszer megnevezésénél fontosabb a követelmények szakmai relevanciája, a külső értékelés hitelessége és a betegellátási eredmények követése.

A MARQuIS projekt európai kórházak minőségfejlesztési stratégiáit vizsgálta. Jelentős különbségeket talált országok és intézmények között, és arra is rámutatott, hogy a dokumentált rendszer nem feltétlenül jelent következetes gyakorlati működést. Eredményei történeti bizonyítékok: a korabeli százalékos adatok nem írják le a jelenlegi európai helyzetet, ezért a honlapon nem aktuális teljesítménymutatóként, hanem módszertani előzményként szerepelnek.

02

DUQuE és QUASER

A DUQuE az intézményi minőségirányítás, a szervezeti kultúra, a szakemberek és a betegek bevonása, valamint a klinikai eredményesség, a betegbiztonság és a betegtapasztalat kapcsolatát vizsgálta kórházi, osztályos és betegszinten. A projektből származó mérőeszközök és közlemények a több szinten végzett, eredményközpontú értékelést támogatják.

A QUASER esettanulmányai azt vizsgálták, hogyan vezetik be, terjesztik és tartják fenn a minőségfejlesztést különböző egészségügyi rendszerekben. A ma is alkalmazható üzenet az, hogy a fejlesztés nem különálló technikai program: vezetői prioritást, szakmai részvételt, adatokat, tanulási kultúrát és a helyi környezethez illeszkedő megvalósítást igényel.

03

Akkreditáció és szabványok

Az akkreditáció és az EN 15224 szerinti megközelítés strukturált értékelési keretet adhat. Hatásuk azonban csak akkor igazolható, ha a követelmények alkalmazása mérhető javulást eredményez a klinikai folyamatokban és a betegeredményekben.

04

Magyarországi alkalmazhatóság

A nemzetközi módszerek hazai átvételekor a meglévő MEES-, tanúsítási, fenntartói és hatósági rendszerekre kell építeni, kerülve a párhuzamos adminisztrációt. A kockázatalapú értékelés, a fejlesztő visszajelzés és a re-audit kiemelt jelentőségű.

A 2015-ös és 2017-es hazai kórházi felmérések történeti kiindulópontot adnak a minőségirányítás szervezeti feltételeinek értékeléséhez. Az új adatfelvételben a korábbi kérdések csak egységes definícióval, a MEES-változatok elkülönítésével és a jelenlegi intézményi környezethez igazítva használhatók. A megfelelés mellett külön mérni kell a betegbiztonságot, a klinikai auditot és re-auditot, az indikátorok adatminőségét, a betegutakat, a beteg által jelzett eredményeket és a fejlesztési intézkedések hatását.

Következő témakörMinőség az egészségügyben