A témakör tartalmaUgrás közvetlenül a kiválasztott részhez
Kompetenciák és szervezeti szerep
Szükséges a rendszer- és folyamatgondolkodás, az audit, az indikátorfejlesztés, az okfeltárás, a projektvezetés, a kommunikáció és a változásmenedzsment ismerete. A szerephez megfelelő vezetői felhatalmazás és védett munkaidő kell.
Irányítási rendszerek és dokumentumok
A szabályozásnak a tényleges folyamatot kell támogatnia. A dokumentumok legyenek egyértelműek, hozzáférhetők, naprakészek, felelőshöz kötöttek és a gyakorlatban ellenőrzöttek.
Audit, indikátor és fejlesztés
Az audit témáját kockázat és fejlesztési jelentőség alapján érdemes kiválasztani. Az indikátor eltérése okfeltárást és intézkedést indítson, majd re-audit vagy ismételt mérés igazolja a változás fennmaradását.
- integrált és klinikai audit;
- betegelégedettségi és betegtapasztalati vizsgálatok;
- folyamatábra, ok-okozati elemzés és Pareto-elemzés;
- PDCA/PDSA, Lean, KAIZEN és más fejlesztési módszerek;
- környezet-, munka- és élelmiszer-biztonsági rendszerekkel való kapcsolat.
Kiegészítő irányítási rendszerek korszerű helye
A környezetirányítás, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, valamint az élelmezési folyamatok HACCP-rendszere fontos szervezeti kockázatokat kezel, de nem helyettesíti az egészségügyi ellátás szakmai minőségirányítását. Ezeket közös kockázatkezelési, dokumentációs, audit- és vezetői felülvizsgálati folyamatokkal célszerű integrálni.
A régi honlap OHSAS 18001 és MSZ 28001 hivatkozásai elavultak. A korszerű nemzetközi keret az ISO 45001 szerinti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítás, amelyben a veszélyek megszüntetése, a kockázatok csökkentése, a dolgozók részvétele és a folyamatos fejlesztés kap hangsúlyt.
A HACCP továbbra is megelőző, kockázatalapú élelmiszer-biztonsági módszer. Az egészségügyi intézményekben elsősorban az élelmezési lánc és a közétkeztetés biztonságában alkalmazandó, a jó higiéniai gyakorlatokra építve. A régi, már nem hatályos magyar jogszabályi hivatkozások helyett az aktuális előírásokat és a Codex Alimentarius alapelveit kell használni.
Hat Szigma az egészségügyi fejlesztésben
A Hat Szigma adatvezérelt, projektalapú fejlesztési megközelítés. A DMAIC lépéssor – meghatározás, mérés, elemzés, fejlesztés és szabályozás – jól alkalmazható például várakozási idők, műtőkihasználtság, laboratóriumi átfutási idő vagy gyógyszerelési hibák vizsgálatára.
Az ipari hibaarányok mechanikus átvitele az egészségügyre félrevezető lehet: a betegösszetétel, a klinikai bizonytalanság és a ritka, súlyos események miatt mindig szakmailag értelmezett kimenetekre, megfelelő mintanagyságra és kockázatkorrekcióra van szükség. A módszer kiegészítheti, de nem helyettesíti a klinikai auditot, a betegbiztonsági elemzést vagy a szakmai irányelveket.