Vissza az Egészségügyi minőség blokkhoz
19

19. fejezet • Egészségorientált egészségügyi szolgáltatás

Egészségfejlesztő kórházak és egészségügyi szolgáltatások – a HPH szemlélete és gyakorlata

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”

Az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya, 1946
Bevezető kép

Az egészségfejlesztő szolgáltatás a beteget, a dolgozókat, a közösséget és a környezetet egyetlen rendszerben támogatja

A fejezet fő összefüggéseit bemutató bevezető kép.

Bevezető szöveg

A HPH a kórházat és az egészségügyi szolgáltatást nem kizárólag gyógyító intézményként, hanem egészséget alakító szervezetként értelmezi. Az egészségfejlesztést beépíti az irányításba, a betegellátásba, a dolgozók védelmébe, a gyógyító környezetbe és a közösségi kapcsolatokba. A fejezet a 2020-as nemzetközi HPH-standardok alapján mutatja be, hogyan válhat az egészségnyereség, az emberközpontúság, a méltányosság és a fenntarthatóság mérhető intézményi működéssé.

Összefoglaló

Központi kérdés: Hogyan válhat a kórház és az egészségügyi szolgáltatás a gyógyításon túl a betegek, dolgozók és közösségek egészségét tudatosan fejlesztő szervezetté?

  • a HPH 2020 öt standardja és az önértékelés szerepe;
  • emberközpontú ellátás, hozzáférés, egészségműveltség és dolgozói jóllét;
  • közösségi felelősség, fenntarthatóság, mérés és magyar próbaprogram.
A fejezet tartalmaUgrás közvetlenül a kiválasztott részhez
A teljes fejezet regisztráció után olvasható

Hozzáférés: a bevezetés és az összefoglaló szabadon olvasható, a részletes tartalomhoz egyszeri regisztráció szükséges. Ha a honlap tetején már bejelentkezett vagy regisztrált, ennél a fejezetnél nem kell ismét regisztrálnia.

Vissza a fejezet elejére

01

A HPH fogalma és rendeltetése

Az egészségfejlesztő kórház vagy egészségügyi szolgáltatás nem egyszerűen olyan intézmény, amely időnként szűrést, betegoktatást vagy dolgozói egészségnapot szervez. A HPH olyan szervezeti működés, amely az egészségnyereséget, a jóllétet és az egészségi méltányosságot beépíti az irányításba, a betegellátási folyamatokba, a munkahelyi környezetbe és a közösséggel kialakított kapcsolatokba.

Mi a HPH, és mi nem az?
HPH-szemléletNem elegendő önmagában
Az egészségfejlesztés a szervezeti stratégiába és felelősségi rendbe épül.Elszigetelt kampány vagy évente egy egészségnap.
A beteg szükségleteit, céljait, erőforrásait és egészségműveltségét rendszeresen felmérik.Általános tájékoztató átadása dokumentált megértés nélkül.
A dolgozók egészsége, biztonsága és pszichológiai jólléte vezetői cél.Kizárólag egyéni stresszkezelési tanács, változatlan munkakörülmények mellett.
A szolgáltató a betegutat, a közösségi szükségleteket és a környezeti hatásokat együtt kezeli.Csak a kórházi epizódra korlátozott beavatkozás.

02

A gyógyítástól az egészségorientált szolgáltatásig

A HPH gyökere az Ottawai Chartában megfogalmazott egészségfejlesztési szemlélet és az egészségügyi szolgáltatások újraorientálásának igénye. A kórház hagyományos feladata a diagnózis és kezelés volt; a korszerű egészségügyi szolgáltatásnak emellett a megelőzést, az önmenedzselés támogatását, a rehabilitációt, az egészségműveltséget, a dolgozók egészségét és a közösségi hatást is tudatosan kell irányítania.

A szemléletváltás fő irányai
Hagyományos fókuszHPH-fókusz
Betegség és ellátási epizódEgészség, életminőség és teljes betegút
Szakember által meghatározott feladatKözösen kialakított cél és döntés
BetegtájékoztatásEgészségműveltség, megértés és cselekvési képesség
Dolgozó mint erőforrásDolgozó mint védelemre és támogatásra jogosult ember
Intézményen belüli teljesítményKözösségi, társadalmi és környezeti hatás

03

A HPH 2020 öt standardja

A 2020-as nemzetközi HPH-standardok egymásra épülő keretet adnak. Nem különálló programokat, hanem az egész szervezetet átfogó működést írnak le.

Az öt átfogó HPH-standard értelmezése
StandardLényegi intézményi kérdésPéldák a bizonyítékokra
1. Szervezeti elkötelezettségMegjelenik-e az egészségfejlesztés a küldetésben, stratégiában, vezetői döntésekben és erőforrásokban?politika, felelős, munkaterv, költség, vezetői áttekintés
2. Hozzáférés biztosításaEléri-e minden érintett időben, érthetően és méltányosan a szükséges szolgáltatást?akadálymentesség, nyelvi támogatás, várakozás, sérülékeny csoportok adatai
3. Emberközpontú ellátás és bevonásA beteg céljai, képességei és preferenciái alakítják-e az ellátást?közös döntés, egyéni terv, PROM, PREM, betegbevonás
4. Egészséges munkahely és környezetVédi és fejleszti-e a szervezet a dolgozók testi-lelki egészségét és a gyógyító környezetet?munkakockázat, jóllét, pszichológiai biztonság, épített környezet
5. Egészségfejlesztés a tágabb társadalombanHozzájárul-e a szolgáltató a közösség egészségéhez, méltányosságához és fenntarthatóságához?partnerség, közösségi szükséglet, prevenció, kibocsátás és hulladék

04

Szervezeti elkötelezettség és irányítás

A HPH csak akkor fenntartható, ha a felső vezetés az egészségfejlesztést a szervezet alapfeladatának tekinti. Jóváhagyott politika, kijelölt vezetői felelősség, több szakmát képviselő koordináció, éves célok, erőforrás és rendszeres vezetői értékelés szükséges. A HPH-felelős önmagában nem tudja a klinikai, humánerőforrás-, műszaki és közösségi folyamatokat megváltoztatni.

A vezetési rendszer minimuma
ElemElvárt működés
Stratégiai beágyazásAz egészségnyereség, méltányosság és dolgozói jóllét mérhető szervezeti cél.
FelelősségVezetői szponzor, koordinátor, munkacsoport és folyamatgazdák kijelölése.
ErőforrásVédett munkaidő, képzés, kommunikáció, adat- és fejlesztési kapacitás.
Kockázat és prioritásA célok a betegek, dolgozók és közösség feltárt szükségleteiből következnek.
VisszacsatolásAz eredmények a vezetői átvizsgálás és az éves fejlesztési terv részét képezik.

05

Hozzáférés, méltányosság és egészségműveltség

A formálisan elérhető szolgáltatás nem feltétlenül hozzáférhető. Pénzügyi, területi, fizikai, nyelvi, kulturális, digitális és információs akadályok egyaránt kizárhatják a beteget. A HPH ezért csoportonként vizsgálja a hozzáférést, különös tekintettel a fogyatékossággal élőkre, idősekre, gyermekekre, alacsony egészségműveltségű vagy hátrányos helyzetű emberekre.

06

Emberközpontú ellátás és bevonás

Az emberközpontúság a HPH központi eleme. Az ellátási tervnek a klinikai szükséglet mellett a beteg céljaira, élethelyzetére, erőforrásaira és preferenciáira is épülnie kell. A beteg és hozzátartozó nemcsak információforrás vagy a döntés címzettje, hanem partner a saját ellátásában és – megfelelő keretek között – a szolgáltatás fejlesztésében is.

A bevonás három szintje
SzintGyakorlati megvalósulásMérési lehetőség
Egyéni ellátásközös döntéshozatal, egyéni egészségcél, önmenedzselési támogatásdokumentált cél, PROM, döntési élmény
Szolgáltatásfejlesztésbetegút-tervezés, tájékoztatók tesztelése, betegtanácsadó bevonásaPREM, panaszok, bevonási napló, megvalósított javaslat
Irányításbeteg- vagy lakossági képviselet bizottságban és prioritások meghatározásábanrészvétel, döntési hatás, nyilvános visszajelzés

07

Egészséges munkahely és gyógyító környezet

A dolgozók egészsége nem különálló humánerőforrás-program. A létszám, munkaszervezés, műszakrend, fizikai és pszichoszociális kockázatok, vezetői kultúra, bántalmazás elleni védelem, fejlődési lehetőség és pihenés egyaránt meghatározza a dolgozói jóllétet és a betegellátás biztonságát. Az egészséges környezet akadálymentes, tájékozódást segítő, emberi méltóságot védő, nyugodt és a gyógyulást támogató fizikai teret is jelent.

Dolgozói egészség és betegellátási minőség
Szervezeti tényezőDolgozói következményBetegellátási következmény
Tartós túlterhelés és kiszámíthatatlan munkarendkimerülés, hiányzás, elvándorlásfigyelmi hiba, késedelem, folytonossági zavar
Pszichológiai biztonság hiányahallgatás, bizalmatlanságkockázatok és hibák késői jelzése
Támogató vezetés és csapatmunkanagyobb bevonódás és tanulásjobb koordináció és biztonság
Egészséget támogató épített környezetkevesebb fizikai és mentális terhelésjobb tájékozódás, élmény és rehabilitáció

08

Közösségi és társadalmi felelősség

Az egészségügyi szolgáltató maga is jelentős társadalmi szereplő, munkáltató, beszerző, energia- és erőforrás-felhasználó. A HPH a helyi egészségszükségletekhez igazodó partnerséget, a megelőzés és rehabilitáció erősítését, az ellátási átmenetek javítását, valamint a környezeti terhelés csökkentését is elvárja.

A tágabb társadalmi hatás területei
TerületLehetséges intézkedésLehetséges eredmény
Közösségi szükségletekhelyi adatok és érintettek alapján célzott programjobb elérés és kisebb egyenlőtlenség
Betegút és partnerségalapellátási, szociális és civil kapcsolódáskevesebb ellátási rés és elkerülhető visszavétel
Fenntarthatóságenergia-, víz-, hulladék-, közlekedési és beszerzési programkisebb környezeti és egészségi teher
Társadalmi példamutatásegészséges étkezés, dohányzásmentesség, méltányos foglalkoztatáshitelesebb egészségfejlesztő szerep

09

Kapcsolat a minőségüggyel és betegbiztonsággal

A HPH nem a minőségirányítás alternatívája, hanem annak egészségorientált kiterjesztése. A minőségügyi rendszer biztosíthatja a felelősséget, folyamatszabályozást, adatot, auditot és PDCA-visszacsatolást; a HPH pedig következetesen láthatóvá teszi az egészségnyereséget, az emberközpontúságot, a dolgozói egészséget, a méltányosságot, a közösségi felelősséget és a fenntarthatóságot.

A HPH kapcsolata a Pro-Qaly szakmai rendszerével
Kapcsolódó területA HPH hozzáadott értéke
Minőségmérésa klinikai eredmény mellett egészségmagatartás, életminőség, tapasztalat, dolgozói és közösségi eredmény
Minőségfejlesztésegészségfejlesztési cél beépítése a PDCA-ciklusba és a betegútba
Klinikai audita megelőzés, tájékoztatás, közös döntés és önmenedzselés kritériumainak auditálása
Betegbiztonságérthető kommunikáció, dolgozói jóllét és biztonságos átmenetek erősítése
Integrált rendszera betegek, dolgozók, közösség és környezet együttes eredményszemlélete

10

A megvalósítás gyakorlati folyamata

A bevezetés fokozatos, mérhető szervezetfejlesztési program. Nem szükséges minden területen egyszerre maximális érettséget elérni, de a kiválasztott prioritásokat a szervezet egész működésébe be kell ágyazni.

Javasolt HPH-megvalósítási ciklus
LépésFeladatKézzelfogható eredmény
1. Felhatalmazásvezetői döntés, szponzor és koordinációjóváhagyott mandátum
2. HelyzetértékelésHPH-önértékelés, adatok és érintetti véleményekkiinduló profil
3. Prioritáskockázat, szükséglet, méltányosság és megvalósíthatóság szerinti rangsor2–4 éves cél
4. Tervezésfelelős, erőforrás, indikátor, határidő és beteg/dolgozói bevonásmegvalósítási terv
5. Beavatkozásfolyamat, környezet, kompetencia és kommunikáció módosításaműködő változtatás
6. Mérésfolyamat-, eredmény- és egyenlőtlenségi mutatókértékelhető eredmény
7. Audit és tanuláseltérés, ok, visszajelzés és korrekciójavított működés
8. Fenntartásszabályozás, képzés, költségvetés és vezetői követésbeágyazott gyakorlat

11

Szervezeti változás, bevonás és a programok fenntarthatósága

Az egészségfejlesztés akkor válik tartós szervezeti gyakorlattá, ha nem kampányként, hanem vezetett változásként valósul meg. A célokat be kell építeni a stratégiába, a betegellátási folyamatokba, a munkaköri felelősségekbe, a költségvetésbe, a képzésbe és a teljesítmény rendszeres értékelésébe.

A fenntartható HPH-program szervezeti feltételei
TerületSzükséges gyakorlatFenntarthatósági jel
Vezetésjóváhagyott cél, szponzor és rendszeres vezetői követésa program vezetőváltáskor sem szűnik meg
Dolgozói bevonásközös tervezés, munkahelyi szükségletfelmérés és helyi kezdeményezésa dolgozók résztvevők, nem csak célcsoportok
Betegbevonásérthető tájékoztatás, közös döntés és betegképviselői részvétela program a betegek valós szükségleteire reagál
Erőforrásvédett idő, kompetencia, felelős és költségvetési keretnem alkalmi önkéntes munkára épül
Mérés és tanulásfolyamat-, eredmény- és méltányossági mutatóka program módosítható és eredménye igazolható

Az ellenállás gyakran nem az egészségfejlesztés céljának elutasítását, hanem a túlterhelést, az érintettek nélküli tervezést vagy a korábbi programok elmaradt visszacsatolását jelzi. A vezetés feladata ezeknek az okoknak a feltárása, a helyi kezdeményezések támogatása és annak bemutatása, hogyan javítja a program a beteg, a dolgozó és a közösség számára fontos eredményeket.

11

Mérés, indikátorok és önértékelés

Az önértékelés a fejlesztés kiindulópontja, nem tanúsítvány. A szervezetnek a struktúra és folyamat mellett eredményt is kell mérnie, és ahol lehet, az adatokat betegcsoport, társadalmi helyzet vagy más releváns méltányossági szempont szerint bontania.

Példák HPH-indikátorokra
DimenzióFolyamatmutatóEredménymutató
Betegdokumentált egészségfejlesztési szükséglet és közös cél arányaPROM, önmenedzselési képesség, kockázati magatartás változása
Hozzáférésakadálymentes és érthető kommunikációval elért betegek arányaelmaradt ellátás, csoportok közötti eredménykülönbség
Dolgozómunkahelyi kockázatértékelés és támogatás lefedettségejóllét, kiégés, hiányzás, megtartás
Közösségközösségi partnerséggel megvalósított programokelérés, részvétel, közösségi egészséghatás
Környezetfenntarthatósági célok és felelős beszerzés arányaenergia, kibocsátás, hulladék, vízfelhasználás

12

Magyarországi alkalmazási javaslat

Magyarországon a HPH bevezetését nem újabb párhuzamos tanúsítási rendszerként célszerű megkezdeni. A 2020-as standardokra épülő önértékelést egy korlátozott számú, különböző profilú intézményt bevonó próbaprogramban kell összekapcsolni a meglévő minőségirányítással, betegbiztonsági programmal, klinikai audittal és népegészségügyi célokkal.

Javasolt magyar HPH-próbaprogram
SzakaszFő tartalomDöntési pont
Előkészítésországos szakmai koordináció, intézményválasztás, magyar eszköztár és képzésalkalmas-e a közös minimumkeret?
Kiinduló értékelésönértékelés, dolgozói és betegvisszajelzés, közösségi adatokmely problémák elsődlegesek?
Intézményi projektekbeteg-, dolgozói, hozzáférési és környezeti prioritásokmegvalósítható és mérhető-e a változtatás?
Közös értékelésindikátorok, audit, költség, akadályok és jó gyakorlatmilyen elemek terjeszthetők?
Fokozatos kiterjesztésmódszertani központ, tanuló hálózat és benchmarkingmilyen támogatás és szabályozás szükséges?

13

Intézményi minimum-ellenőrzőlista

A HPH-bevezetés induló minimumfeltételei
Ellenőrzési kérdésIgen / részben / nemBizonyíték vagy következő lépés
Van jóváhagyott HPH-politika, vezetői szponzor és kijelölt koordináció?
Megtörtént az öt standard szerinti kiinduló önértékelés?
A betegek, hozzátartozók és dolgozók részt vettek a prioritások kijelölésében?
Mérik a hozzáférési és egészségműveltségi akadályokat?
A beteg egészségfejlesztési szükséglete és saját célja megjelenik az ellátási tervben?
A dolgozói egészség és pszichológiai biztonság szervezeti kockázatkezelés része?
Van közösségi és környezeti felelősségi program mérhető célokkal?
A HPH-célokhoz folyamat-, eredmény- és méltányossági indikátorok tartoznak?
A fejlesztéseket audit, visszacsatolás és PDCA követi?
Az eredmények a vezetői átvizsgálásba, költségvetésbe és éves tervbe visszakerülnek?

Ellenőrzött források

Irodalmi és szakmai hivatkozások

  1. International HPH Network: 2020 Standards for Health Promoting Hospitals and Health Services
  2. International HPH Network: HPH Library - standardok, önértékelési eszközök és stratégiai dokumentumok
  3. International HPH Network: küldetés és nemzetközi hálózat
  4. WHO: Ottawa Charter for Health Promotion (1986)
  5. WHO: Framework on integrated, people-centred health services
  6. WHO: Quality health services
  7. Pelikan JM, Metzler B, Nowak P. Health-Promoting Hospitals. In: Handbook of Settings-Based Health Promotion. Springer, 2022.