Bevezetés
A szűkös erőforrásokból a lehető legnagyobb egészségnyereség
Az egészségügyi ellátórendszer forrásszűkében működik, ugyanakkor pazarlás is terheli. A pénzügyi, technikai és humán erőforrások optimális felhasználásának célja nem pusztán több ellátási esemény létrehozása, hanem a betegek aktív bevonásával elérhető legnagyobb egészségnyereség. Ehhez a felesleges, nem kellően eredményes vagy rossz minőségű szolgáltatásokat is vissza kell szorítani.
A rossz minőségnek költsége van: ide tartozhat a nem megfelelően megválasztott diagnosztikus vagy terápiás eszköz beszerzése, a szükségtelen vagy ismételt vizsgálat és kezelés, az indokolatlan visszarendelés, valamint a kórházi ápolási idő nem megfelelő hossza. A nem kívánt események megelőzése és az ellátás folytonossága ugyanígy szakmai és erőforrás-kérdés. Az egyszerű költségcsökkentés azonban nem egyenlő a hatékonyság javításával: egy elsőre olcsóbb megoldás később több kárt vagy ráfordítást okozhat.
A minőségmenedzsmentben további tartalékok vannak a közgazdasági értelemben vett erőforrás-takarékosságon túl. A megbízható szakmai döntés, a betegre szabott ellátás, a jól szervezett betegút és a megvalósulás ellenőrzése javíthatja az ellátás eredményességét. Egy kutatási bizonyíték vagy közzétett irányelv önmagában még nem jelenti azt, hogy a beteg valóban részesül a megfelelő ellátásban és eléri a számára fontos eredményt.
A klinikai hatékonyság egymáshoz illeszkedő elemei
A kirakó azt hangsúlyozza, hogy a klinikai hatékonyság több, egymást kiegészítő és egymásra visszaható szakmai tevékenység együttese; egyetlen elem sem helyettesíti a többit. A kékkel aláhúzott kifejezésekre kattintva megnyílik a fogalomtári értelmezés.
Forrás: Gődény Sándor: Minőségfejlesztés, 2026. február 11., 40. dia fogalmi kirakóábrája alapján, magyar nyelven újraszerkesztve, 2026.Ábra megnyitása teljes méretbenFogalomtár: klinikai hatékonyság, hatásosság, eredményesség és erőforrás-hatékonyság.
A fejezet első része a hatékony egészségügyi ellátás egészség-gazdaságtani szempontjait foglalja össze. A második rész a klinikai hatékonyság fogalmát és a minőségbiztosításban betöltött jelentőségét tisztázza. A harmadik rész a megvalósítás lépéseit követi: miként lesz a bizonyítékból betegre szabott ellátás, majd mérhető eredmény. Külön figyelmet kap a bizonyítékokon alapuló gyakorlat és a klinikai audit, mert ezekhez a gyakorló egészségügyi dolgozók közvetlenül hozzájárulhatnak. Az audit részletes módszertana önálló fejezetben olvasható.
Regisztrációhoz kötött szakmai tartalom
A részletes szakmai tartalom jóváhagyás után érhető el
Először jelentkezzen be. A rendszer ezután ellenőrzi, hogy az Ön e-mail-címéhez tartozó hozzáférési kérelmet jóváhagyták-e.
A honlap tulajdonosa a saját fiókjával léphet be; külön olvasói regisztrációra nincs szüksége.
Bejelentkezés Még nem regisztráltam