Betegeknek · megelőzés és korai felismerés

Szűrés: használja ki a lehetőségeket!

Sok betegség eleinte nem okoz panaszt. A megfelelő időben végzett szűrővizsgálat segíthet abban, hogy az eltérést korábban felismerjék, és szükség esetén hamarabb megkezdődhessen a kezelés.

✓Ne csak a meghívót várja! Keresse fel háziorvosát, és beszéljék meg, milyen szűrővizsgálatok esedékesek Önnek!

Az Ön kezdeményezése is számít

A tájékoztató célja, hogy segítsen aktívan részt vennie saját egészségének megőrzésében. Ismerje meg a lehetőségeket, keresse fel háziorvosát, és közösen tekintsék át, mely szűrővizsgálatok fontosak Önnek. A vizsgálat után kérdezzen rá az eredményre, és ha további vizsgálat vagy kezelés szükséges, vegyen részt azon is.

Miért érdemes részt venni a szűréseken?

🔎

Korábban kiderülhet

Az elváltozás már akkor felismerhető lehet, amikor még nem okoz tünetet.

🌱

Nagyobb lehet a gyógyulás esélye

A korai felismerés több betegségnél egyszerűbb és eredményesebb kezelést tehet lehetővé.

🛡️

Egyes betegségek meg is előzhetők

A méhnyak és a vastagbél bizonyos rákmegelőző elváltozásai időben felismerhetők és kezelhetők.

A szűrés nem csak három daganatos betegségről szól

A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesekárosodás és a csontritkulás is sokáig rejtve maradhat. A szűrések és az életkorhoz, illetve kockázathoz igazított ellenőrzések a látás, a hallás és a száj egészségének megőrzésében is segíthetnek.

Nem kell minden vizsgálatra elmennie. A megfelelő választást az életkor, a családban előforduló betegségek, a dohányzás, a korábbi leletek és az ismert betegségek határozzák meg. Egyes vizsgálatok széles körben hasznosak, mások csak fokozott kockázat esetén. Már ismert betegség esetén rendszeres gondozási ellenőrzésre is szükség lehet.

A három országosan szervezett szűrés

Magyarországon az alábbi három vizsgálathoz működik meghíváson alapuló országos rendszer. A részvétel ingyenes és önkéntes. Ezek a lehetőségek a szűrések fontos, de nem kizárólagos részét jelentik.

A három országosan szervezett, meghívásos szűrés legfontosabb tudnivalói. Az egyéni kockázat módosíthatja, mikor és milyen vizsgálat indokolt.

25–65 éves nők

Méhnyakszűrés – 3 évente

A méhnyakról vett sejtminta segítségével rákmegelőző állapot és korai méhnyakrák is felismerhető.

Előnye: a kóros elváltozás még a súlyos betegség kialakulása előtt kezelhető lehet.

45–65 éves nők

Emlőszűrés – 2 évente

A mammográfia olyan elváltozást is észlelhet, amely még nem tapintható és nem okoz panaszt.

Előnye: a korábban felismert emlőrák kezelése gyakran eredményesebb lehet.

50–70 éves nők és férfiak

Vastagbélszűrés – 2 évente

Első lépésként otthon vett székletmintában keresik a szabad szemmel nem látható vért. Nem negatív eredménynél vastagbéltükrözésre lehet szükség.

Előnye: polip eltávolításával egyes daganatok megelőzhetők, a korai rák pedig jobb eséllyel kezelhető.

Szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, vesebetegség

Ezek a gyakori betegségek sokszor nem járnak korai figyelmeztető tünettel. A háziorvosi kockázatfelmérés segít eldönteni, mely mérések és laborvizsgálatok szükségesek, és mikor kell megismételni őket.

Magas vérnyomás

Kinek fontos? Felnőttkorban mindenkinek érdemes ismernie a vérnyomását; különösen túlsúly, cukorbetegség, vesebetegség vagy családi előfordulás esetén.

Mi történik? Vérnyomásmérés a rendelőben, szükség esetén otthoni méréssorozat vagy 24 órás mérés. Egyetlen magas érték önmagában általában nem elég a diagnózishoz.

Miért hasznos? A felismert és kezelt magas vérnyomás mellett csökkenthető a szélütés, a szív- és vesekárosodás veszélye.

Első lépés: kérjen vérnyomásmérést és tanácsot a következő ellenőrzés idejéről.

Magas koleszterinszint és érrendszeri kockázat

Kinek fontos? Különösen középkorban és idősebb korban, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy a családban fiatalon előfordult infarktus esetén.

Mi történik? Vérzsírvizsgálat, a vérnyomás, testsúly, életkor és dohányzás együttes értékelése. A koleszterinérték önmagában nem mutatja meg a teljes kockázatot.

Miért hasznos? Időben megtervezhető az életmódváltás és szükség esetén a gyógyszeres megelőzés.

Első lépés: kérjen személyes kockázatfelmérést a háziorvosától.

2-es típusú cukorbetegség

Kinek fontos? Túlsúly, kevés mozgás, magas vérnyomás, családi cukorbetegség, korábbi terhességi cukorbetegség vagy policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén különösen érdemes megbeszélni a szűrést.

Mi történik? Kockázatfelmérés után laboratóriumi vércukorvizsgálat; szükség szerint a hosszabb távú vércukorhelyzetet jelző HbA1c vagy cukorterhelés. Az eredmény megerősítése is szükséges lehet.

Miért hasznos? A cukorbetegséget megelőző állapot is felismerhető, a korai kezelés pedig mérsékelheti a szövődményeket.

Első lépés: kérdezze meg, indokolt-e Önnél vércukorvizsgálat.

Krónikus vesebetegség

Kinek fontos? Elsősorban cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség vagy családi vesebetegség esetén.

Mi történik? Vérvételből a veseműködés becslése (kreatinin, eGFR), vizeletből a fehérjeürítés vizsgálata, szükség szerint albumin/kreatinin arány meghatározásával. Az eltérést ismételt vizsgálat tisztázhatja.

Miért hasznos? A panaszok előtt felismert károsodás romlása megfelelő kezeléssel lassítható.

Első lépés: kérdezze meg háziorvosát, mikor ellenőrizték utoljára a veseműködését és a vizeletét.

További daganatos betegségek korai felismerése

Ezeknél nem mindenki számára azonos, országos meghívásos rend érvényes. A vizsgálat indokoltságát, előnyeit és lehetséges hátrányait egyénileg kell megbeszélni.

Bőrdaganatok, melanoma

Kinek fontos? Sok vagy szabálytalan anyajegy, világos bőr, ismételt napégés, korábbi bőrdaganat vagy családi melanoma esetén különösen.

Mi történik? A bőrgyógyász átnézi a teljes bőrfelszínt, az anyajegyeket nagyító műszerrel is megvizsgálhatja. A következő ellenőrzés időpontját a kockázat határozza meg.

Miért hasznos? A gyanús elváltozás korábban felismerhető és eltávolítható.

Teendő: figyelje bőrét; változó, növekvő vagy vérző folt esetén kérjen vizsgálatot, ne várjon a tervezett ellenőrzésig.

Szájüregi elváltozások és fogászati betegségek

Kinek fontos? Mindenkinek; szájüregi daganat szempontjából különösen a dohányzóknak és a rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztóknak.

Mi történik? A fogorvos a fogak és az íny mellett az ajkakat, a nyelvet és a szájnyálkahártyát is megvizsgálja.

Miért hasznos? A szuvasodás és fogágybetegség mellett gyanús nyálkahártya-elváltozás is felismerhető.

Teendő: vegye igénybe az évenkénti fogászati szűrést. Két hétnél tovább fennálló szájsebbel vagy szokatlan folttal forduljon fogorvoshoz.

Prosztatarák

Kinek fontos? Az 50-es életévekben érdemes beszélni a lehetőségről; családi halmozódás vagy ismert örökletes hajlam esetén korábban is.

Mi történik? Orvosi egyeztetés után PSA-vérvizsgálat és szükség szerint urológiai vizsgálat. A PSA jóindulatú prosztatamegnagyobbodás vagy gyulladás miatt is emelkedhet.

Miért hasznos? Korai prosztatarákot is jelezhet, de olyan lassan növekvő daganatot is felfedezhet, amely nem okozott volna panaszt.

Teendő: a várható előnyök, a téves riasztás és a további vizsgálatok terhének ismeretében döntsön orvosával. Vizelési panasz esetén kivizsgálás szükséges.

Tüdőrák és a hagyományos tüdőszűrés

Kinek fontos? Tüdőrák szempontjából elsősorban az idősebb, hosszú ideig dohányzó vagy korábban sokat dohányzó személyeknek.

Mi történik? Fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú mellkasi CT jöhet szóba. A mellkasröntgennel végzett hagyományos tüdőszűrés nem egyenértékű ezzel, és nem megbízható módszer a korai tüdőrák kiszűrésére.

Miért hasznos? Megfelelően kiválasztott, nagy kockázatú csoportban a CT-szűrés csökkentheti a tüdőrák miatti halálozást; téves riasztást és sugárterhelést is okozhat.

Teendő: háziorvosától vagy tüdőgyógyásztól kérdezzen a hazai programokról, a jogosultságról és a költségekről. A szűrés mellett kérjen segítséget a leszokáshoz is.

A látás, a hallás és a csontok egészsége

Szemészeti ellenőrzés

Kinek fontos? Idősebb korban, családi zöldhályog, cukorbetegség vagy ismert szemészeti kockázat esetén különösen.

Mi történik? A látás ellenőrzése mellett szükség szerint szemnyomásmérés, a látóideg, a szemfenék és a látótér vizsgálata. Egy szemüvegrendeléshez végzett látásvizsgálat nem helyettesít minden szemészeti vizsgálatot.

Miért hasznos? A zöldhályog okozta károsodás vagy a cukorbetegség szemészeti szövődménye a feltűnő látásromlás előtt kiderülhet.

Teendő: kérjen személyre szabott ellenőrzési tervet; cukorbetegség esetén kövesse a szemészeti gondozást.

Hallásvizsgálat

Kinek fontos? Újszülötteknek a szűrés részeként; később zajterhelés, hallást veszélyeztető körülmények vagy idősebb életkor alapján jöhet szóba ellenőrzés.

Mi történik? Fülvizsgálat, szükség esetén műszeres hallásmérés. A nehezebben értett beszéd, a gyakori visszakérdezés vagy a televízió felhangosítása már kivizsgálást indokolhat.

Miért hasznos? A korai segítség javíthatja a kommunikációt, gyermekkorban a beszédfejlődést is támogathatja.

Teendő: kérjen tanácsot háziorvostól vagy fül-orr-gégészettől; hirtelen hallásromlás sürgős vizsgálatot igényel.

Csontritkulás és csonttörési kockázat

Kinek fontos? Különösen a változókor után, idősebb férfiaknál, kis erőbehatásra bekövetkezett törés, alacsony testsúly vagy tartós szteroidkezelés esetén.

Mi történik? A törési kockázat felmérése és indokolt esetben csontsűrűségmérés (DXA). A mérés és az ismétlés idejét az orvos határozza meg.

Miért hasznos? A csontvesztés a következő törés előtt felismerhető, és időben elkezdhető a megelőzés vagy kezelés.

Teendő: kérdezze meg háziorvosát, szükséges-e csontsűrűségmérésre beutalnia.

Külön élethelyzetek: várandósság, gyermekkor, fertőzési kockázat

Várandósság alatti vizsgálatok

A várandósgondozásban az anya vérnyomásának, vér- és vizeletleleteinek ellenőrzése, egyes fertőzések szűrése és a magzat ultrahangvizsgálatai is szerepelnek. A terhességi cukorbetegség felismerésére rendszerint a 24–28. héten cukorterhelés történik.

Előnyük: időben felismerhetők az anya vagy a magzat egészségét veszélyeztető eltérések.

Teendő: a szülész-nőgyógyásszal és a védőnővel tekintse át az esedékes vizsgálatokat. A választható genetikai szűrések céljáról, korlátairól és költségéről külön kérjen tájékoztatást; a szűrés nem ad biztos genetikai diagnózist.

Újszülött- és gyermekkori szűrések

A születés körüli vizsgálatok közé tartozik a sarokból vett vérmintából egyes veleszületett anyagcsere- és hormonbetegségek, valamint a hallás eltéréseinek szűrése. Később a csípő, a látás, a hallás, a növekedés, a mozgás- és beszédfejlődés ellenőrzése is fontos.

Előnyük: a korán megkezdett kezelés vagy fejlesztés megelőzhet, illetve mérsékelhet tartós károsodást.

Teendő: a gyermekorvossal és a védőnővel ellenőrizze, minden esedékes vizsgálat megtörtént-e, és szükséges-e további ellátás.

Fertőzések célzott szűrése

HIV, hepatitis B vagy C és egyes nemi úton terjedő fertőzések vizsgálata kockázatos érintkezés, korábbi vérrel történő fertőződési lehetőség vagy más orvosi indok alapján panasz nélkül is szükséges lehet.

Előnyük: a fertőzés felismerése lehetővé teszi a megfelelő kezelést és a továbbadás megelőzését.

Teendő: kérjen bizalmas tanácsot háziorvosától vagy a bőr- és nemibeteg-gondozóban. A fertőzést követően túl korán végzett teszt még negatív lehet; az időzítést és az ismétlést egyeztesse szakemberrel.

Hol és hogyan veheti igénybe?

Háziorvos: áttekinti a kockázatokat, elvégzi az alapméréseket, és indokolt esetben laborvizsgálatot vagy szakorvosi ellátást kezdeményez.
Fogorvos: a fogak, az íny és a szájüreg ellenőrzését végzi. Felnőttek számára évente egy fogászati szűrés vehető igénybe térítésmentesen a közfinanszírozott ellátásban.
Szakrendelés: a bőrgyógyászati, szemészeti, urológiai, hallás- vagy csontsűrűség-vizsgálat időpontját és az esetleges beutaló szükségességét előzetesen egyeztesse.
Védőnő és gyermekorvos: segít követni a várandóssághoz és a gyermek életkorához kötött vizsgálatokat.

A hozzáférés feltételei eltérhetnek. A közfinanszírozott ellátásban az orvosilag indokolt vizsgálatok a jogosultság, a beutalási rend és az adott program feltételei szerint érhetők el. A magánszolgáltatók szűrőcsomagjai általában fizetősek. Időpontfoglaláskor kérdezzen rá a feltételekre és a költségekre.

Miért nincs minden betegségre általános szűrés?

Nem minden vizsgálat javítja az egészségi kilátásokat panaszmentes embereknél. Átlagos kockázat esetén például a petefészekrák rendszeres ultrahangos és tumormarker-vizsgálata, illetve a pajzsmirigyrák ultrahangos szűrése nem ajánlott általánosan. A méhnyakszűrés nem szűri ki a petefészek- és a méhtestrákot. A családi halmozódás vagy ismert örökletes hajlam külön szakorvosi tervet tehet szükségessé. A vérből mért „tumormarkerek” nem tekinthetők általános rákszűrésnek.

A cél: az Ön számára valóban hasznos vizsgálatot időben elvégezni. Új vagy tartós panasz esetén pedig akkor is forduljon orvoshoz, ha nincs az adott betegségre szűrőprogram.

Ezekkel a kérdésekkel keresse fel háziorvosát

Akár így is kezdheti: „Szeretném áttekinteni, milyen szűrővizsgálatok esedékesek nálam. Segítene összeállítani a teendőimet?”

Milyen betegségekre lehet nagyobb a kockázatom? Mondja el, milyen betegségek fordultak elő a családjában, dohányzik-e, milyen gyógyszereket szed, és mikor volt utoljára szűrésen.
Mely vizsgálatok indokoltak most, és miért? Kérdezze meg, mire ad választ a vizsgálat, és milyen előnnyel vagy kellemetlenséggel járhat.
Hová kell mennem, és hogyan kérhetek időpontot? Tisztázzák, kell-e beutaló, szükséges-e előkészület, és térítésmentes-e a vizsgálat.
Mikor és hogyan tudom meg az eredményt? Kérdezze meg, ki segít az értelmezésben, és kit keressen, ha a lelet nem érkezik meg.
Mi a következő lépés, és mikor esedékes az újabb ellenőrzés? Írja fel a megbeszélt teendőket és időpontokat.

Ha akadályba ütközik, jelezze! Ha nehéz az időpontfoglalás, az utazás vagy az előkészület, kérjen segítséget a rendelőtől. A vizsgálattal kapcsolatos félelmeit és kérdéseit is mondja el. A háziorvosi csapat segít eligazodni a lehetőségek között.

Mit tehet már ma?

Nézze át, mi esedékesEllenőrizze a meghívókat, és háziorvosával beszélje meg a további, Önnek indokolt vizsgálatokat.

Foglaljon időpontotKeresse a meghívón jelzett helyet vagy a megfelelő rendelőt. Ha az időpont nem megfelelő, kérjen másikat.

Kövesse az eredménytNézze meg az EESZT-ben vagy az EgészségAblakban, és menjen el a javasolt további vizsgálatra.

Fontos tudni

A szűrővizsgálat nem ad teljes bizonyosságot, és egy eltérés még nem jelent biztosan betegséget. Kóros vagy nem egyértelmű eredmény esetén további vizsgálatok tisztázzák, van-e valódi probléma. A legnagyobb előnyt az adja, ha a megfelelő vizsgálaton időben részt vesz, és az eredményt, valamint a javasolt következő lépést is követi.

Gyakori kérdések

Miért menjek szűrésre, ha nincs panaszom?

Éppen azért, mert a szűrés célja a panaszt még nem okozó eltérések felismerése. Ha már tünet jelentkezik, orvosi kivizsgálás szükséges.

Mi történik, ha nem kaptam meghívót?

Ha életkora alapján érintett, kérdezze meg háziorvosát. Emlőszűrésnél a szűrésirányítás, vastagbélszűrésnél pedig az NNGYK egyéni jelentkezési lehetőséget is biztosít a feltételek teljesülése esetén.

A negatív eredmény azt jelenti, hogy biztosan egészséges vagyok?

A negatív eredmény megnyugtató, de nem zár ki minden betegséget. Új panasz esetén akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a legutóbbi szűrés eredménye negatív volt.

Milyen gyakran menjek a további vizsgálatokra?

Nincs mindenkire érvényes éves vizsgálati csomag. A gyakoriságot az életkor, a kockázat, a korábbi eredmény és az ismert betegségek alapján kell meghatározni. Kérje meg orvosát, hogy mondja el, melyik vizsgálat mikor esedékes, és jegyezze fel az időpontot.

Minden laborvizsgálat szűrés?

Nem. Egy vizsgálat akkor hasznos, ha az adott életkorban és kockázat mellett valóban indokolt, az eredménye értelmezhető, és szükség esetén további ellátás követi. A felesleges vizsgálat téves riasztást és további terhet is okozhat.

Hiteles tájékoztató források

Adatok ellenőrizve: 2026. november 2. A tájékoztató nem helyettesíti az egyéni orvosi tanácsadást.