Kórházak minőségügyi felmérése-2015

A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar felmérése a magyarországi kórházak minőségügyi rendszeréről 1.

 
Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010 évi megszűnése óta nem volt olyan országos felmérés, amely a kórházak minőségügyi és betegbiztonsági tevékenységeit feltérképezte volna. Ennek pótlására a Debreceni Egyetem – Népegészségügyi Kar munkatársai létrehoztak egy új kérdőívet, amelyet az EMMI közbenjárásának köszönhetően a megcélzott kórházak 70,8%-a töltött ki. 
A kérdőív összesen 144 kérdést tartalmazott és 10 részből állt:
• 1. Kitöltési útmutató
• 2. Az intézmény azonosítása
• 3. Az egészségügyi intézmény jellegére vonatkozó kérdések
• 4. Minőségirányítással kapcsolatos kérdések
• 5. Betegtájékoztatással és betegazonosítással kapcsolatos kérdések
• 6. Szakmai tevékenységek szabályozására vonatkozó kérdések
• 7. Műtétek biztonságos elvégzésére vonatkozó kérdések
• 8. Decubitus prevencióra vonatkozó kérdések
• 9. Infekciókontrollra vonatkozó kérések
• 10. Vélemény a kérdőívről

A kérdőívek eredményeit a kórházak, minőségügyi tevékenységeik önértékelése érdekében, megkapták.

Összefoglalás

A jelenlegi felmérés nem tudja megmagyarázni, hogy az ISO 9001 és az ISO 14001 esetekben miért volt szignifikáns különbség a két kórháztípus között, és hogy az általános kórházak esetén a nagyobb kórházi ágyszám miért csak az ISO 14001 tanúsítás meglétével áll szignifikáns kapcsolatban.   

2013-ban a kórházak több mint négyötödének volt ISO 9001-e és a kórházak fele használta az ISO 9001-et és a MEES-t egyszerre. Ezzel kapcsolatosan felmerül a kérdés, hogy ez az elterjedt „ISO szemlélet” a kórházi ellátásban mennyire fog hozzájárulni ahhoz, hogy az új MSZ EN 15224 tanúsítás elterjedjen Magyarországon? A MSZ EN 15224 az ISO 9001-en alapszik, így nem kizárt, hogy több kórház azért fogja bevezetni ezt a rendszert, mert az alapkoncepció már ismerős.

Az alacsony válaszadási arány miatt a BELLA bevezetésével kapcsolatosan nem lehet általános országos szintű megállapítást tenni. Viszont feltétlenül említésre méltó, hogy már vannak olyan kórházak, amelyek a TÁMOP által nyújtott előnyök nélkül is szeretnék bevezetni a rendszert, és vannak olyan kórházak is, amelyek elhatárolódnak ettől az új rendszertől. Izgalmas kérdés, hogy mi alapján hoznak döntést kórházi vezetők egy olyan egészségügyi technológiáról, ami technikailag még fejlesztés alatt áll? Továbbá az a kérdés is felmerül, hogy azok a kórházak, akik a jelenlegi álláspontjuk alapján nem akarják bevezetni a BELLA-t milyen külső értékelő rendszerrel képzelik el a jövőjüket? Áttérnek-e az MSZ EN 15224 tanúsításra vagy a meglévő ISO 9001 és MEES kombinációt működtetik, ameddig lehet?

Következtetések

2013-ban a külső értékelő rendszerek, ha változó mértékben is, de jelentős szerepet játszottak a kórházi ellátásban. Ez az állítás még inkább igaz az ISO 9001 és a MEES tanúsításokra. A külső értékelő rendszerek többségéről azt lehet mondani, hogy a rendszer használata nem áll kapcsolatban a négy alapszakma meglétével vagy a kórházi ágyszámmal.

Az MSZ EN 15224 tanúsítás és a BELLA akkreditáció rendszer megjelenésével egy új korszak nyílik a magyar kórházi ellátás számára. Az ISO 9001 tanúsítással rendelkező kórházak, valamint a BELLA akkreditációra készülő kórházak száma alapján azt lehet feltételezni, hogy mind két rendszernek lesz jövője a magyar egészségügyben. Viszont azt nem lehet tudni, hogy ezek az elkövetkező években milyen mértékben fognak elterjedni és milyen kölcsönhatásban fognak állni egymással. Remélhetőleg az az állapot fog a kórházi ellátáson belül bekövetkezni, ami a betegellátás színvonalát leginkább javítja, az egészségügyi dolgozók napi munkáját leginkább támogatja és a kórházi ellátásban lévő pazarlásokat leginkább mérsékli. 

 

CIKK LETÖLTÉSE

Legfrissebb hozzászólások