Minőség és a minőségszemlélet fontossága az egészségügyben

Minőség fontossága

„A minőség az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevője, és a mennyiségi és költség mutatók mellett minden egészségügyi ellátó tevékenység normális jellemzője. A betegellátás jó minősége minden betegnek és közösségnek joga, és valamennyi tagállam kiemelt feladatává vált, különösen a korlátozott források és a költségvetési korlátozások helyzetében.” (Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „Egészséget mindenkinek a 21-ik században” (Health21- health for all in the 21st century) egyik kiemelt célja az ellátás minőségének javítása, az ellátáshoz való egyenlő hozzájutás, a felhasználók elégedettsége és a források költség-hatékony elosztása (WHO, 1999).

A minőség fogalma, megnyilvánulási formája folyamatosan fejlődik és egyre meghatározóbb szerepe van, sőt az elmúlt század utolsó évtizedeiben stratégiai kategóriává, az egyik legfontosabb versenytényezővé vált.
Kialakultak azok a minőségközpontú vezetési módszerek, vezetési filozófiák és ezekhez kapcsolódó hatékony, kifinomult menedzsment eljárások, módszerek (benchmarking, QFD, FMEA, Hat Szigma, Lean menedzsment stb.) amelyek szakszerű és következetes alkalmazásával elérhetővé vált az üzleti kiválóság, a totális minőségmenedzsment, és ezzel az eredményes helytállás a globális piaci versenyben (Varga, 2008)

Bár a minőség fogalmát az utóbbi években egyre többen használják Magyarországon is az egészségügyben is, de gyakran megfelelő értelmezés és tartalom nélkül, ezért a kifejezés az egészségügyi dolgozók számára megkopott szólammá vált, valós értékéből sokat vesztett.
A legmodernebb egészségügyi technológiák alkalmazása is csak akkor biztosítja hatékonyan a gyakorlatban is az egészségügyi ellátás fejlődését, ha az társul a vezetők és a dolgozók minőség iránti elkötelezettségével, a minőségfejlesztés alapelvei integrálódnak az egészségügyi szolgáltatás struktúrájába és a folyamataiba. Ezért az egészségügyi ellátás hatékony fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a minőségszemlélet.

Minőségszemlélet fogalma
Minőségszemlélet, mint filozófia
Minőségszemlélet, mint módszer
Minőségszemlélet, mint szervezési készség

Minőségszemlélet fogalma
Minőségszemlélet = filozófia + módszerek + szervezési készség
Az egészségügyi ellátás hatékony fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a minőségszemléletet.
A minőségszemlélet egyrészt olyan filozófiát, szervezeti kultúrát jelent, amely nagyra értékeli a minőséget, másrészt hatékony eszköz a problémák meghatározására és leküzdésére. (Øvretveit, 1994).  Minőségszemlélet, mint filozófia olyan elkötelezettséget jelent, ami folyamatosan törekszik az egészségügyi ellátás fejlesztésére, az egymásnak ellenható érdekek feloldására, központjában a vevő áll. Az egészségügyi ellátás legfontosabb vevője a páciens.
A minőségszemlélet segítségével a vezetők és minden dolgozó hatékony minőségfejlesztő módszereket, eszközöket is kap a minőségi problémák meghatározására, megoldására és a minőség fejlesztésére.

Minőségszemlélet, mint filozófia
Minőségszemlélet, mint filozófia olyan elkötelezettséget jelent, ami folyamatosan törekszik az egészségügyi ellátás fejlesztésére, az egymásnak ellenható érdekek feloldására.

A Teljeskörű Minőségirányítás (Total Quality Management (TQM)) alapelvei szerint:

  • a minőség központjában a vevők állnak,
  • törekszik a folyamatos fejlesztésre
  • teljes elkötelezettséget és felhatalmazást ad a dolgozóknak.

Vevő fogalma
A vevő a szervezet szempontjából lehet belső vagy külső.
Külső vevő az a felhasználó, aki nem a szervezetnél dolgozik, de igénybe veszi a szervezet szolgáltatásait. Az egészségügyben külső vevők a páciensek, egyes betegcsoportok, illetve átvitt értelemben maga az egészséges megőrizni kívánó társadalom, a beutaló orvos vagy a biztosító.
Belső vevő az, aki a szervezetnél dolgozik és vannak külső vagy belső szállítói és felhasználói is. Az egészségügyben belső vevő a kórházon belül, pl. egy konzilliumot kérő osztály, osztályok közötti kapcsolat vagy a betegellátási folyamatban az ellátás következő lépését végzők.

Az egészségügyi ellátás legfontosabb vevője a páciens!
Érdemes tisztázni a "vevő" és "szállító" kifejezéseket is, amelyeket az egészségügyi ellátás folyamatának összefüggésében kell meghatározni. A vevő egy másik ellátási folyamatban maga is beszállítóvá válhat.

Példa
„Szállító” lehet a nyújtott szolgáltatásokat közvetlenül vagy közvetve igénybe vevő más egészségügyi szolgáltató (háziorvos, szakorvosi rendelő), vagy a belső szolgáltatói lánc kapcsolódási pontjain található munkatársak (sebész – aneszteziológus).

Folyamatos fejlesztés
Az egészségügyi ellátást folyamatokból áll. A folyamat minden fázisát figyelemmel kell kísérni és a folyamatok elemeit állandóan javítani szükséges ahhoz, hogy a lehető legkisebb legyen az eltérés a meghatározott minőségtől, és növekedjen a folyamat megbízhatósága, illetve az egészségügyi ellátás eredményessége. A folyamatok szüntelen javításával kapcsolatos szemléletet jól tükrözi a következő, TQM-es gyakorlatban gyakran elhangzó mondat: "Ha folyton azt teszed, amit eddig tettél, akkor folyton csak azt kapod, amit eddig is kaptál."

Teljes elkötelezettség és felhatalmazás
Ez a megközelítésmód az egészségügyi szervezet felső szintű vezetőinek aktív irányításával kezdődik, és olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek hasznosítják a szervezet valamennyi dolgozójának tehetségét, és ennek segítségével javítják eredményeiket. A dolgozók minden szinten széles körű felhatalmazást kapnak arra, hogy javítsák az ellátás folyamatait, méghozzá úgy, hogy új és rugalmas munkastruktúrákat alakítsanak ki a problémák megoldására, és a vevők szükségleteinek kielégítésére.
A nagyobb hatáskörrel való felruházás első eleme a hozzáállás; minden dolgozónak munkatársnak ismernie kell a szervezet küldetését (misszió), látomását (vízió), értékeit, működéspolitikáját, céljait és módszertanát. Biztosítani kell továbbá az egyének és csoportok szerepének definiálását. A helyes hozzáállás kialakítása érdekében át kell hidalni azt a rést, ami az engedelmesség és az elkötelezettség között van.
A szállítók bevonásával lehetővé válik azok partnerekké váljanak, és a dolgozókkal együtt dolgozzanak az egészségügyi ellátás minőségének fejlesztése érdekében.

Minőségszemlélet, mint módszer
A minőségszemlélet segítségével a vezetők és dolgozók hatékony minőségfejlesztő módszereket, eszközöket kaphatnak a problémák meghatározására, és megoldására. A minőségfejlesztő módszerek és eszközök elsajátítása egyszerű, alkalmazásuk eredményesen és hatékonyan hozzájárul az ellátás minőségének fejlesztéséhez.

Minőségszemlélet, mint szervezési készség
A minőség megvalósításához általában meg kell változtatni a szervezet felépítést és belső és külső kapcsolatrendszerét, továbbá tudatos intézkedéseket kell hozni a szervezeti kultúra megváltoztatására. A minőségszemlélet hatékony támogatást nyújt a szervezeti változtatás megvalósításához szükséges szervezési tevékenységekhez (Øvretveit,1994).

Lásd még:
►Minőség globális kihívásai
►Minőségfejlesztő módszerek és eszközök

 

►Kapcsolódó link: 
Minőségszemléletű betegellátás a Zala Megyei Kórházban

 

Legfrissebb hozzászólások