Magyarország lakosságának egészségi állapota

Annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, de még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz viszonyítva is.

A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia országokkal összevetve. Nemzetközi példák bizonyítják, a társadalom valamennyi területére kiterjedő, az egészségügy vezetésével végrehajtott átfogó változtatásokkal jelentősen javítható a lakosság egészsége.

A lakosság egészségi állapotának pontos ismerete elengedhetetlen az egészségügyet érintő, de az egészségügy területén kívül eső olyan döntéshez is, amelyeket a lakosság egészségére hatnak. Ilyen döntések az egészségügyi minőségbiztosítás területén meghozott döntések is. Az egészségügyben folyó minőségügyi tevékenységek végső célja ugyanis nem lehet más, mint a lakosság egészségi állapotának javítása.

 A lakosság rossz egészségi állapotát jól jelzi, hogy 2007-ben Magyarországon a születéskor várható élettartam csak 73,3 év volt, szemben az OECD országokban megfigyelt 79 évvel. (OECD, 2009).

A frissebb adatokat közlő „World Health Statistics 2010” szerint Magyarországon 2008-ban a születéskor várható élettartam férfiak között 70 év, nőknél 78 év (átlag: 74,23 év) volt. Ugyanebben az évben az EU átlaga: 79,31 év volt (WHO, 2010).

Az egy főre jutó vásárlóerő-paritásra korrigált nemzeti össztermék és a születéskor várható átlagos élettartam összefüggésének vizsgálata azt igazolja, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nem éri el azt a szintet sem, ami az ország gazdasági-társadalmi helyzete alapján elvárható lenne. Hazánk népességének születéskor várható élettartama kb.3 évvel marad el az egy főre jutó vásárlóerő-paritással (PPP) korrigált bruttó hazai termék (GDP), illetve az egészségügyre költött összeg alapján prognosztizálható élettartamtól (OECD, 2009). Ez azzal magyarázható, hogy a népesség egészségi állapotát, és a várható élettartamot a társadalmi, gazdasági tényezők, az életmód nagyobb mértékben befolyásolja, mint az egészségügyi ellátó rendszer.

Különösen aggasztó a korai és az elkerülhető halálozás aránya és alakulása hazánkban, továbbá annak területi egyenlőtlenségei.


 

A korai halálozások elemzése - életkor szerint - általában az 1 éves kortól 64 éves korig terjedő életszakaszt vagy annak meghatározott intervallumait öleli fel.
Az egészségügyi ellátórendszer tervezése, irányítása, illetve az egészségügyi ellátás gyakorlatának minőségbiztosítása és fejlesztése szempontjából különösen jelentős az elkerülhető halálozás arányának ismerete és olyan ellátási formák bevezetése, fejlesztése, amelyekkel, az ebbe a csoportba tartozó halálokok száma, csökkenthető.

A elkerülhető halálozás kategóriájába tartoznak azok a halálesetek, amelyek a megfelelő időben és módon végzett egészségügyi ellátási esetén nem kellett volna bekövetkezniük.
Az elkerülhető halálozás két csoportra osztható:
1. Azok a halálokok, amelyek szekunder prevenció alkalmazásával kezelhetők (kezelhető betegségek)
2. Azok az állapotok, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátáshoz tartoznak, hanem interszektoriális tevékenységekkel (pl. egészségfejlesztés) eredményesen megelőzhetők (megelőzhető betegségek).
A korai halálozás az egészségügyi ellátórendszer, és a népegészségügyi programok hiányosságára hívják fel a figyelmet.
Az egészségügyi ellátások fejlesztése mellett ezért szükség lenne kormányzati ciklusokon átívelő népegészségügyi programokra, a megelőző szolgáltatások minőségének fejlesztésére (Ádány, 2009)

Nem kedvezőbb a helyzet, ha a 65. év felett várható élettartamot, illetve annak egészségben töltött arányát hasonlítjuk össze a az Európai Unió adataival.
2007-ben a 65 éves férfiak várható élettartama 13,7 év. Ebből az egészségben töltött életévek (Healthy Life Years (HLY)) aránya: 39 %, 65 éves nők esetében 17,8 év volt (HLY: 33 %). Bár az elmúlt 10 évben nők között 1,5 évvel, férfiak között 1,2 évvel nőtt ennél a korosztálynál a várható élettartam, a 2007-ben mért adatok szerint az EU 25-höz viszonyítva nőknél 2,9, férfiaknál 3,3 évvel rövidebb élettartamra számíthat ez a korosztály. Az egészségben töltött életévek hasonló arányban marad el az EU 25 átlagától (EHEMU, 2010)

 A Human Development Index (HDI) alapján, - amely az országokat három szempont (a születéskor várható élettartam, a tudás és az életszínvonal) alapján értékeli - Magyarország 2007-ben a 43. helyet foglalta el az ENSZ 183 országa között. Ugyanebben a statisztikában a születéskor várható élettartam szerint csak a 67. helyet foglaltuk el.

 

Kapcsolódó dokumentum

OECD: Health at a Glance 2010

EGÉSZSÉGJELENTÉS ‐ 2010

Kapcsolódó linkek
European Health Expectancy Monitoring Unit
Népegészségügyi portál
Public Health Europe

Kapcsolódó publikációk
Ádány R.: „A kormányzati ciklusokon átívelő népegészségügyi program ma már nemzeti sorskérdés” IME 8(6), 33-35, 2009.

Uzzoli Annamária: Az egészségügyi egyenlőtlenségek területi jellemzői Magyarországon
 

Hozzászólások

Nincs hozzászólás...

Hozzászólás előtt be kell jelentkezni:
BELÉPÉS

Legfrissebb hozzászólások